Szerdán a spanyol hegymászó honlap, a desnivel.com közölte mindenki előtt először tényként, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter a sikeres Kancsendzönga (8586 méter) csúcstámadást követő ereszkedés során életét vesztette. Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége csütörtökön elmondta, véget értek a mentőakciók, már biztosan nem indulnak serpák a magyar hegymászók megmentésére.
A spanyol honlapot a helyszínen tartózkodó és szintén csúcstámadást végrehajtó híres hegymászójuk, Carlos Soria látta el hiteles információkkal. A 74 éves mászó a világ 14 nyolcezres csúcsából 11-et már meghódított, tapasztalt, több expedíciót vezetett szakember, aki hétfőn a csúcs elérése előtt saját és csapata biztonsága érdekében visszafordult.
Carlos Soria már az alaptáborban
Fotó: BBVA Kancsendzönga Expedíció
A helyszínen tartózkodók közül a legtöbb pénzből indított és legjobb felszereléssel rendelkező expedíció sikertelen volt, viszont mindenki él közülük. A spanyol honlap most interjút közöl Carlos Soriával, amelyben a hegymászó meglehetősen éles kritikát fogalmaz meg szerencsétlenül járt kollégáival, így a magyar párossal, sőt a 2012-es Horváth Tibor halálával végződő Annapurna-expedícióval kapcsolatban is.
„Sokan nem használnak oxigént és nem fizetnek a serpáknak, holott ők rögzítik a köteleket, és ha ezek a serpák nem használnak oxigént, senki nem jutna fel a csúcsra. Aztán meg azt állítják, serpák nélkül másztak. Pedig a halálzónában mindenkinek együtt kell dolgoznia, sok kötelet kell rögzíteni. Az Everesten ez megcsinálják a serpák, de itt mindenkinek dolgozni kell. Ezért a fennlévő expedíciók megegyeztek, hogy mindenki rak le köteleket, de rajtunk kívül senki nem csinált semmit” – mesélte Soria már az alaptáborban.
Soria elmondása szerint a hétfői csúcstámadás alkalmával a hegyen tartózkodó összes expedíció együtt próbált feljutni az utolsó, 4. táborból a 8586 méteres csúcsra. „Muktu serpa és én mentünk közvetlenül a köteleket rögzítők mögött. Egyszer Muktu a jégcsákányával állította meg két serpa százméteres zuhanását. Ennek ellenére folytattuk, de 400 méterre a csúcstól már nem maradt több kötél a serpáknál. Összekötöztük magunkat egy kis darab kötéllel, mentünk tovább elöl, de 8300 körül éreztem, ez nagyon veszélyes. Láttam, hogy több hegymászó elindult utánunk, mindenféle biztosítás nélkül.”
Carlos Soria és csapata felfelé a 3-as tábor felé, még 6700 méteren
Fotó: BBVA Kancsendzönga Expedíció
„Muktu állította, 2-3 óra a csúcs, de én elbizonytalanodtam. Eszembe jutott a tavalyi Annapurna-expedíció, ott is meghalt egy ember lefelé. Tudtam, hogy ha folytatom, gond lesz. Úgyhogy hiába biztatott Muktu, hogy menjünk tovább, számomra egyértelmű volt az irány – lefelé. Délelőtt 10:30-kor döntöttem a visszafordulás mellett, és nem azért, mert fáradt voltam, hanem mert nem volt kötél, nem volt biztonságos. Nem akartam reszkírozni. 11-en jutottak fel a csúcsra. Öt óra volt az utolsó 286 méter. Öten nem értek le élve” – mesélte a lapnak a spanyol hegymászó.
„Visszaértünk a négyes táborba, és ekkor kezdtek érkezni a hírek a szerencsétlenségekről. Mindenkit ott ért baleset vagy ott fáradt el a csúcs alatt, ahova nem értek már fel a kötelek. Nincs is mentőexpedíció. Mert hát ki menne fel? Nem akartak pénzt költeni a serpákra, most meg néhányuknak közülük, akik teljesen kimerültek, ajánlottak pénzt. Némelyek azt hiszik, ezek az emberek öszvérek. Vészhelyzetben sokszor mondják, ‘küldjetek pár serpát’, de hát ők is hullafáradtak, ők is fent dolgoztak a hegyen. Amikor valaki feljut hétezer akárhány méterre, tudnia kell, hogy egyedül van. Nem tud segíteni sem a helikopter, sem a serpák. 4000-ről le lehet valakit hozni, 8300-ról nem” – jelentette ki Soria az újságíró kérdésére, de arra nem tért ki, melyik pórul járt expedícióra gondolt.
Az AFP ugyanakkor arról számolt be, hogy Dipendra Paudelnek, a nepáli turisztikai minisztérium munkatársának állítása szerint egy serpákból álló tízfős csapat megpróbálja majd beazonosítani azt a pontot, ahol eltűntek a hegymászók. A hivatalnok azt is mondta, hogy helikoptereket és mentőegységeket indítanak útnak, ha már ismerik a pontos helyszínt. Egyelőre azonban nem tudni, hogy a serpacsapat pontosan mikor vág neki a hegynek. Ha egyáltalán nekivág.
