A hoparduc.hu oldalon nem túl jó híreket olvashattunk a „Magyarok a világ nyolcezresein” expedícióról. A sikeres csúcstámadás után lefelé araszoló Erőss Zsolt és Kiss Péter folyamatosan életveszélyben volt.
„Rossz napra ébredtünk! A tegnapi remények szertefoszlottak. A rádiókapcsolat megszűnt Zsolttal. Tegnap délután három óra óta nem válaszol a hívásra! Petiről tegnap reggel 8 óra óta nem tudok semmit. Zsolt szerint elindult lefelé előtte. De ez egyáltalán nem biztos!
A biztos az: nincs rádiókapcsolat, a négyes tábor és környékének átvizsgálása után sincs nyomuk. Még egy kísérletet tettünk a koreai kollégákkal együtt (akiknek 2 sherpájuk és 2 mászójuk még a 4-es táborban van) egy szervezett, környék és a táborok átvizsgálására ma. Semmi eredmény!”
A „Magyarok a világ nyolcezresein” az alábbi közleményt fogalmazta meg: „A 2013-as Kancsendzönga (8586 m. Himalája, Nepál) Expedíció két csúcsmászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcsról való ereszkedés közben 8000 méter körüli magasságban eltűnt!” Nem keresik tovább a magyar mászókat.
Már csak vánszorogtak
“Nehéz kimondani, de szinte semmi remény nincs” arra, hogy a magyar hegymászók életben vannak – fogalmazott Vincze Szabolcs. Hozzátette: az szinte biztos, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter 7600 méter – a 4-es alaptábor – fölött, a szabadban töltötte az éjszakát, a mentésükre küldött serpák ugyanis sem a táborban, sem a környéken nem találták őket.
A szóvivő valószínűsítette, hogy a serpák – saját biztonságuk érdekében – elindulhattak lefelé, arra azonban kicsi az esély, hogy visszafelé találják meg a két magyar hegymászót. Hozzátette: mivel a 4-es táborban és környékén nem találták meg a magyarokat, ők valószínűleg feljebb rekedtek, ismét a szabadban éjszakáztak a mínusz 30 fok körüli hidegben.
Vincze Szabolcs elmondta, hogy kedd délután óta minden rádiókapcsolat megszakadt a mászókkal. Ráadásul valószínűleg egyetlen mászócsapat sincs már fent a hegyen, a kutatóexpedíció járhatott a legmagasabban. Hozzátette: ha a serpák fel tudtak menni a 4-es alaptáborba, akkor aránylag jó lehetett az időjárás, viszont közeleg a monszun, hamarosan elkezd esni a hó, napokon belül jön a rossz idő.
Az index.hu cikke felidézi, hogy a mászók közel két napot töltöttek 8000 méter felett, amelyet halálzónaként emlegetnek: az alacsony oxigénszint miatt itt a szervezet nem képes megfelelően működni. Egy éjszakát húztak ki 8300 méteren, haladási sebességükből következtethetően is nagyon kimerültek voltak, valójában már csak vánszorogtak.
A túlélésre esélyt az biztosított volna, ha elérik a még mindig extrém magasságban lévő négyes tábort, és ott hálózsákban tudnak aludni, tudnak maguknak vizet olvasztani és inni, ami fontos a nagy magasságban különösen száraz levegőben. Enni ilyen magasságban és ilyen terhelés után nem igen lehet. Ha a két hegymászó a sátrakon kívül van valahol még életben, akkor az azt jelenti, hogy egyedül valószínűleg már képtelenek a mozgásra.
Egy spanyol oldal szerint már nem élnek
Közben a desnivel.com című spanyol hegymászó honlap már arról számol be, hogy a 11 hegymászó közül, aki meghódította a csúcsot, 5 életét vesztette. A cikk a koreai (Park Nam Su) és két sherpa (Phurba Sherpa és Vivas) mellett felsorolja a magyar Erőss Zsoltot és Kiss Pétert is. Az információ azért tűnik hitelesnek, mert a magyarok éppen azoktól a spanyol mászóktól, Carlos Soriától és Dani Salastól kértek segítséget, akik a 4-es táborban tartózkodtak már.
Ezzel kapcsolatban elképzelhetőnek tartja, de megerősíteni nem tudja a Kiss Péter hegymászó lezuhanásáról szóló hírt Vincze Szabolcs.
A szóvivő ezt szerdán délben mondta annak kapcsán, hogy egy spanyol expedíció meg nem erősített hírei szerint Erőss Zsolt kedden jelentette, hogy társa, Kiss Péter vélhetően lezuhant. Ez lehet a magyarázata, hogy az alaptáborból sokáig látcsövön követték Erőss útját, társát viszont nem látták.
Nem félt, kihívásként élte meg
Kiss Péter az indulást megelőző sajtótájékoztatón még márcisuban a Sport24-nek azt mondta: rendkívül megtisztelő számára, hogy Erőss mellett mászhat. Barátja javaslatára tizenhárom évesen kapott kedvet a túramászáshoz. Miután azt megunta, inkább a minél magasabb, minél hosszabb távokat tartotta kihívásnak – mesélte.
„Bár Erőssék kitételeinek nem felelek meg, mert nincs még 7000 méter feletti mászásom, de a többi sikeres eredményem miatt mégis beválogattak a csapatba. Eddig a legmagasabb hegy, amin jártam a 4800 méter magasan lévő Mont Blanc volt” – tette hozzá a 26 éves hegymászó.
Kiss Péter az expedíciótól nem félt, – mint fogalmazott – számára egy újabb kihívást és tapasztalatszerzést jelent a túra. Azt azonban megemlítette, hogy az ő egészségi állapotára jobban kell majd figyelnie, hiszen kérdéses, hogy szervezete, mennyire tud majd akklimatizálódni a magassághoz.
