Mióta a kormány elkötelezte magát a sportágazat megerősítésére, sorra jelentik be a fejlesztéseket, és egy-egy alapkőletétel vagy stadionbontás után joggal bizakodhatnak az érintettek, hogy ezúttal valóban meg is valósulnak az ígéretek.
Stadion épül a Ferencvárosnak, stadion épül Debrecenben is. A Magyar Olimpiai Bizottság szétosztotta a költségvetéstől kapott pénzeket a sportági (szak)szövetségek számára (ez másfél milliárd forintot jelent), és kap pluszpénzt is 16 kiemelt sportág, nem is keveset. Csarnok épül Győrben a győri női “szuper-kézilabdacsapat” új otthonául, és Budapesten felújítják a Tüskecsarnokot (mellé uszoda is épül), valamint elkezdődött a Nemzeti Stadion és környékének ötletpályázata és megvalósítási terveinek a kidolgozása is (erre már fizettek is ki pénzeket).
Fotó: Sportállamtitkárság
Győrben egyébként is megpezsdült az élet, a város ugyanis elnyerte a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) megrendezését. Ehhez 10 milliárd forintot biztosít majd az állam (az összes költség eléri a 30 milliárd forintot), erre is épül csarnok, és a meglévő létesítményeket is fel kell újítani.
No, de mindez mennyibe kerül? Ez nem mindegy az ország jelenlegi gazdasági helyzetének figyelembe vétele mellett. Borkai Zsolt, a MOB elnöke a győri sportcsarnok felépítését 4-5 milliárd forintra teszi, a kiemelt sportágak támogatása szerinte 15-20 milliárd forint lehet, ezt nyilatkozta nemrég a DigiSport reggeli műsorában. Nos, már csak ha ezt a kettőt összeadjuk, vagy 19 milliárdot kapunk, vagy 25 milliárdot a két szélsőséges esetben. Nem mindegy. A különbség 6 milliárd forint, amely egy közepes magyarországi város éves költségvetése.
Persze érthető a bizonytalanság, hiszen sok kérdés még nem tisztázott, mindenesetre szemléltetésképp egy rövid táblázatban néhány összeget feltüntettünk. Eszerint majdnem 80 milliárd forint áramlik idén és 2014 első felében a magyar sportba.
Akadnak pontos összegek is, gondoljunk csak bele, a Fradi-pálya felhúzását forintra pontosan meghatározták (13 488 488 019 forint lesz a bontás és a felépítés költsége), de az állam támogatta már a budapesti áprilisi cselgáncs-Eb, a szintén áprilisi divízió I.-es jégkorong-vb (a Papp László Sportaréna ingyenes használatba adása volt a támogatás), a májusi karate-Eb, a szeptemberi birkózó-vb, a szegedi kajak-kenu Világkupa, vagy éppen a Forma-1-es Magyar Nagydíj megrendezését.
Ha távolabbra nézünk: a kormány támogatja a 2020-as úszó-, műúszó-, műugró-, hosszútávúszó- és vízilabda-világbajnokság megrendezéséért folytatott kandidálási folyamatot, ha elnyerjük a rendezést, fel kell építeni egy új uszodát Budapesten.
Fotó: MTI /Ilyés Tibor
Aztán akadnak olyan pillanatok, amikor rendkívüli támogatásról döntenek, ilyen volt a Vasas megtámogatása is az elmúlt időszakban, tavaly ősszel 250 milliót kaptak a XIII. kerületiek, hirtelen.
Meg kell említenünk a társasági adó felhasználását is, ennek köszönhetően rendkívüli összegek kerültek a csapatsportágakhoz, különösen a labdarúgáshoz. Ugyanakkor ezek az összegek a cégek saját elhatározásából kerültek a sportba (legalábbis, reméljük), így nem közvetlenül az állam döntött róluk. Viszont ott vannak az állami vállalatok, amelyek gyakran szponzorációs tevékenységet is folytatnak. Emlékezhetünk, a Szerencsejáték Zrt. tavaly több labdarúgócsapatot, így például a Ferencvárost vagy a Kecskemét együttesét támogatta, több száz millió forinttal. A MOL is szereti a sportot.
Mi is csak dobálózunk, kapkodunk, kicsit elvesztünk a részletekben, megakadtunk. Nem tudunk teljes képet adni, ezt töredelmesen bevalljuk.
Nem kérdés, szeretjük, imádjuk a sportot, örülünk, ha ebben az ágazatba folyik a pénz, csak fontos lenne tudni, pontosan mennyi is. Könnyen lehet azonban, hogy nincs ember ebben az országban, aki ezt a pontos összeget meg tudná mondani.
