Ahogyan élő szöveges közvetítésünkben is beszámoltunk róla, a magyar válogatott 12-9-re győzött Románia ellen Kecskeméten, a VII. Volvo Kupa zárómérkőzésén.
Ezzel a mieink megnyerték a tornát (a juniorokat 13-7-re, Kanadát 8-5-re verték korábban), és a megfiatalított nemzeti csapat minden tagja jó teljesítményt nyújtott a viadalon. A tornagyőztes magyar csapat szövetségi kapitánya elégedett, tudja, hogy kikre számíthat, és már a Világliga-feladatokra koncentrál.
Véleménycsokor a tornagyőzelem után.
Benedek Tibor, a magyar válogatott szövetségi kapitánya:
– Meg vagyok elégedve a csapattal, a tornával, köszönjük a szervezőknek, a támogatóinknak. Mindegyik meccs után egy kicsit előrébb jutottunk, és igaz ez az utóbbi három hétre is. A következő időszakban már a Világliga döntőjébe jutás lesz a cél, az oroszok elleni utolsó mérkőzést éppen itt, Kecskeméten vívjuk majd március 30-án.
Köszönöm a játékosaimnak azt, hogy a taktikai fegyelmet betartották. Egy alkalommal elengedtünk egy román játékost, megúszott, utána ez nem fordult elő. Azon vagyunk, hogy később soha ne forduljon elő. A fiatal játékosok maximálisan helytálltak, az ilyen tornákon fejlődhetnek igazán. És a bajnokságban, ahol szintén lezajlik a generációváltás. 26 játékost próbáltam ki, de nem tudok mind a huszonhatnak lehetőséget biztosítani, annak örülök, hogy nagy a bizonyítási vágy mindannyiukban.
Kis Gábor lett az MVP (Fotó: MTI)
Kis Gábor, a torna legjobb játékosa:
– Kiélezett meccs volt a mai, és igaz ez a Kanada elleni találkozóra is, ma nagyon elfáradtunk a végére. Összességében nagyon elégedett vagyok ezzel a tornával és a csapatjátékunkkal is.
Hosnyánszky Norbert, a magyar válogatott játékosa, akit arról kérdeztünk, mennyire gyakran lő visszahúzós gólt, mint tette azt a románok ellen:
– Mi számít gyakorinak? Annyira azért nem sokszor sikerül ilyen gólt szerezni, a szükség hozza, van, hogy sorozatban rákényszerülök. Van, amikor megengedi a szituáció. Nagyon sok új játékos volt megint a csapatban, a felkészülésünket segítette ez a találkozó és a torna is, mindenki élt is a lehetőséggel.
Decker Attilát, a magyar válogatott kapusától azt kérdeztük, mindenki megszokta-e már, hogy végigordítja a meccset, és mindenkit tanácsokkal lát el a kapuból:
– Igen, megszokott ez már, de kellett is most, hogy kicsit felrázza valaki a csapatot, a talán leültünk kicsit a félidőig. A vége jól sikerült, magabiztos győzelemet arattunk, örülünk neki. Hála az égnek úgy alakult minden most ahogy terveztem, ami bennem van, a tudásom kijött, azt hiszem. Dehát ezért vagyok itt, örülök, hogy sikerült bizonyítanom. Ilyen összetételben nem nagyon játszottunk még, volt pár hiányzó, a külföldön játszók. Jó, ha így is játszunk, mert az élet hozhat ilyen szituációkat.
Kovács István, a román válogatott korábbi szövetségi kapitánya:
– A románokkal mostanában elég sokat találkozott a magyar válogatott. Mindkét csapatnál nagy változások történtek, náluk az idősek erre a tornára nem jöttek el, ahogy láttam. Én ezt vártam a megfiatalított magyar csapattól is, ennyivel jobbak vagyunk a románoknál.
A világbajnokságról még korai beszélni, mert olyan játékosok hiányoztak most a magyar válogatottból, akik meghatározók. A Varga testvérek és a sérült Hárai visszatérése óriási erősséget jelent. Ez a torna arra volt jó, hogy a kapitány sok játékost tudott kipróbálni, és számukra is fontos volt, hogy megismerjék őt.
