A 2000 november 6. óta tartó – első profi mérkőzését Philip Houthooftal december 5.én vívta – hivatásos pályafutása alatt Erdei Zsolt még veretlen. 33 mérkőzést vívott, amiből 18-at K.O.-val fejezett be. Ezt nem árt megállapítani. A bunyós történelem azt bizonyítja, előbb utóbb mindenkit csúnyán megvernek, keveseknek sikerül hibátlan mérleggel szegre akasztani a bokszkesztyűt…
Hogy mi befolyásolhatja Erdei döntését? Egyrészt tény, amióta 2010 júniusában tíz év után szakított az Universum Boksz-Promotion-al, majd rögtön szerződést kötött a neves amerikai promóterrel Lou diBellával valahogy semmi sem sikerül neki. A 3+2 meccsre szóló szerződésből négyet hozott tető alá eddig a promóter, amire Madárnak kettőre sikerült kiállnia. Utoljára 2011. június 5-én bunyózott és nyert T.K.O-val Atlantyc Cityben Byron Mitchell ellen, így immár több, mint egy éve húzza az ág is.
Erdei utolsó profi meccsén “megreggelizte” Mitchellt
Mert másrészt ott az a fránya idő, ami egyre csak megy és a bunyós nem fiatalodik... Egyre nehezebb a felkészülés, a regeneráció, egyre több az apró vagy nagyobb sérülés… “Azok a jelek, amelyek az utóbbi időben értek, azok olyan jelek, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni” – a 38 éves Erdei ezzel a kijelentéssel nyilván arra célzott az M1 Ma reggel című műsorában, hogy két utolsó próbálkozását, a tavaly decemberi, Tavoris Cloud elleni világbajnoki címmérkőzést – kézsérülés – és az idén szeptember 29-re tervezett, Isaac Chilemba elleni visszatérést – bordatörés – is már mérkőzés előtt fel kellett adnia. „Én harcosnak születtem, de az, hogy kockára tegyem az egészségemet… Én még szeretném a fiamat egészségben felnevelni” – mondta Erdei a jövőbeni profi pályafutását firtató kérdésre.
Harmadrészt kiderült, Madárnak a visszavonulás utáni időkre is van terve. „Az edzőtermemet – igazán találó a neve: Madárfészek – idén szeretném még megnyitni. Oda várom a gyerekeket és a mozogni vágyó felnőtteket, mert nem csak élsportot szeretnék ott csinálni, hanem tömegeket szeretnék megmozgatni, tanítani, hiszen az ökölvívás olyan sport, ami az egész testet és a leket is megdolgoztatja.”
Mi a magunk részéről azt gondoljuk, a hibátlan mérleg lehetősége, a 38 éves kor, a sok sérülés és az újabb értelmes kihívást, elfoglaltságot biztosító sportpályfutás utáni élet a befejezés felé billenti el a mérleg nyelvét.
Hacsak nem jön egy utolsó nagy lehetőség…