A kivételes alkalom előtt az 1978-ban sakkolimpiát nyert magyar csapat éltáblása, Portisch Lajos, a Nemzet Sportolója, kérdésre válaszolva azt mondta, nem remeg a keze, s hozzátette, megfogadta, ha ez bekövetkezik, soha többé nem sakkozik.
A két magyar sakkozó öt, selyemkesztyűben megtett lépés után, a szláv védelem felállítását követően nyújtott kezet egymásnak, hogy véletlenül se essen bántódása a muzeális ereklyének. A készlet használatba vételének különlegességét az is jelzi, hogy a parti befejezését követően Portisch korábbi szekundánsa, a szintén olimpiai bajnok Csom István is lehetőséget kért és kapott egy lépés megtételére.
„Előtte azt mondtam, hogy nem remeg a kezem, de most megérintett Kossuth szelleme. Otthon saját táblámon lejátszok emlékezetes, nagy partikat, s akkor úgy érzem, annak résztvevői is jelen vannak. Lehetséges, hogy Kossuth is itt van velünk” – mondta Portisch Lajos.
„Mint a példa is mutatja, a tárgyak képesek érzelmeket hordozni – jelentette ki Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. – A Nemzeti Múzeum tárgyakon keresztül mutatja be a történelmet, amely itt van velünk.”
Az intézmény vezetője elárulta, hogy a jó sakkozó hírében álló Kossuth Lajos a könyv formájú táblát, melynek gerincén a „Hist of England” felirat áll, az 1850-es évek elején Angliában kapta, miután törökországi száműzetéséből odautazott. A bábuk csontból készültek, s a készletet, amelyet élete végéig magával hordott, Kossuth Lajos fia, Ferenc adta ajándékba a Nemzeti Múzeumnak apja hagyatékából.
A születési évforduló alkalmából az aulában kiállított készlet köré négy asztalra sakktáblákat helyeztek el, hogy a látogatók különleges környezetben játszhassanak ezen a napon. Az egyik táblán Gyimesi Zoltán egy feladványt rakott ki az érdeklődőknek, melyet két perc gondolkodás után Csom tudott megfejteni.