A székesfehérvári öttusázónő kicsit szomorúan, melankolikusan ült hétfőn az olimpikonok fogadásán a SYMA csarnokban. Még az a szívélyes fogadtatás sem tudta felvidítani, amellyel a szurkolók a Londonból hazatérő olimpikonokat éltették. Összetettben 33. helyen végzett. Nem ment neki a vívás, lováról lerepült az egyik akadály felett. Az úszásban úszott olimpiai rekordja sem csökkentette bánatát. Na ja, öttusában a versenyszámokat külön-külön nem értékelik.
„Kell egy kis idő, hogy feldolgozzam a történteket. Tudom én, hogy ami nem öl meg, az megerősít, tudom én, hogy tanulnom kell a hibákból, de egyelőre még csak csalódottságot érzek” – mondta Kovács Saci. S hogy mi volt a baj? Egyelőre nem tudja. Az mindenesetre tény, hogy az olimpia záró napján megtartott női öttusaverseny első számát, vagyis a vívást nagyon elszúrta.
„Technikai hiba is volt benne, meg aztán túl görcsös is voltam, talán túlságosan akartam a sikert. A fizikai felkészüléssel nem volt gond, ezt bizonyítja, hogy olimpiai rekordot úsztam, de ez sem segített. Egyszerűen nem jött ki a lépés. Van ilyen, hogy az ember bal lábbal kel fel, de rettenetesen nagy pech, hogy ez pont az olimpián történt, ahol a legjobban meg akartam mutatni, mit tudok. Nehéz lesz ezt feldolgozni, de muszáj, mert a sport már csak ilyen: vannak győztesek és vesztesek, ráadásul a mi sportágunkban nem is igen van lehetőség a javításra… Sajnos…”
S hogy mi lesz most? Kovács Sarolta (a többi olimpikonhoz hasonlóan) hazamegy a családjához és próbál pihenni, feltöltődni. Aztán meg nekilát újra a munkának. Hiszen mindössze 21 éves, 2020-ig mosolyogva versenyezhet, az a két olimpia még simán belefér.