A fő attrakciót a női 4×100-as váltódöntő, illetve az azt 40,82 másodperces világcsúccsal a jamaicaiakat fölényesen megverő Tianna Madison, Allyson Felix, Bianca Knight, Carmelita Jeter alkotta amerikai staféta okozta. 27 éves világcsúcsot döntöttek meg – az NDK váltója még 1985 óta tfutotta a világ eddigi legjobb idejét..
Az 5000 méteres női síkfutás döntőjének az volt a plusz tétje, hogy az etióp Tirunesh Dibaba, a 10000 méter londoni bajnoknője megnyeri-e a másik hosszútávot is – úgyanúgy, ahogy Pekingben.
Nem nyerte meg, helyette honfitársnője, Meseret Defar a szám athéni aranyérmese győzött újra, Dibabát pedig a harmadik helyre szorította a kenyai Vivian Cheruiyo.
A női kalapácsvetőknél a verseny közben kellemetlen közjáték történt. A vb-aranyérmes német Betty Heidler hatodik sorozatban elengedett nagy dobását valamiért eredménytelennek minősítették, pedig a kísérlet jó volt. Az aranyérmet a döntőben az olimpiai csúcsot kétszer is megjavító orosz Tatjana Liszenko (78,18 méter) érdemelte ki, hosszas tanakodás után titokzatos módon lemérték Betty Heidler ominózus dobását (77,13 m), amit végül bronzzal jutalmaztak.
A női 1500-asok fináléja másért lett emlékezetes. Az indulók között volt az amerikai Morgen Uceny, aki négy éve eséssel zárta a pekingi döntőt. A balszerencse azonban kitartott mellette, mert Londonban is elesett, nem ért célba. A versenyen kettős török siker született, Asli Cakir Alptekin nyert Gamze Bult előtt.
A férfi rúdugróknál a jó idegekkel kockáztató francia Renaud Lavillenie győzött új olimpiai csúccsal (597 cm).
| Eredmények – atlétika, döntők |
|
4×100, nők: 5000 méter, nők: Kalapácsvetés, nők: 1500, nők: Rúdugrás, férfiak: |
