Pars Krisztián első dobását megzavarhatta volna, hogy készülődtek a női 100 méteres síkfutás eredményhirdetésére, de a magyar dobót ezen a napon semmi sem zökkentette ki a koncentrációjából.
Ennek eredménye egy 79,14 méteres első dobás lett, amivel Pars azonnal az élre is állt. A második helyen ekkor a szlovén címvédő, Primoz Kozmus állt 78,97-el. Az athéni bajnok japán Murofusi Kodzsi belépett, a 2000-es győztes lengyel Szymon Ziolkowski pedig csak 75.69-et ért el.
A második körben Primoz Kozmus belevágta a szert a hálóba, jó magasan. Mivel pedig a szlovén után Pars második dobása következett, a magyar versenyzőt könnyen megzavarhatta volna közjáték, ugyanis nem engedték dobókörbe, amíg a másik kalapács ott fityeg a feje felett. Végül az egész hálót leszedték, így a kényszerszünet tovább nyúlt, a lelátón ülő edző Németh Zsolt feje külön tanulmány volt.
A szünet után következő Pars nem javított (78,33 m), de továbbra is vezetett. A helyzet a harmadik sorozatig nem változott, akkor azonban a magyar dobó dobás után elbődült, ami mindig jó jel, ezúttal is az volt: 80,59 méterrel alaposan ellépett a többiektől. A negyedik dobás 79,70 lett, aminél szintén csak saját maga vetette messzebbre a kalapácsot. Ötödikre a 100-as döntőt váró nézők zajongása közepette
Hatodikra pedig már ünnepi hangulatban készülődhetett, hiszen senki sem tudta túldobni, így az utolsó kísérletre már olimpiai bajnokként állhatott oda. A dobás felejtős volt, de az eredmény óriási, Pars Krisztián megszerezte a negyedik olimpiai aranyat Londonban! A magyar atléta nem felejtette el nevelőedzőjét, Németh Pált, aki már nem érhette meg tanítványa sikerét, de a fényképe ott volt a bajnok kezében.
A második helyen Primoz Kozmus (79,36), a harmadikon Murofusi Kodzsi (78,71) végzett.
“Nagyon örülök a győzelemnek, de még fel kell dolgoznom. Maradt bennem egy kis hiányérzet, mert a többiek nem hajszoltak annyira. Talán ezért sem volt teljesen jó a mozgásom, de ennyi most elég volt az aranyhoz, és ez a lényeg. Mindenkinek köszönöm, aki segített” – mondta Pars.
