A 2000-es sydney-i olimpián 100 méteres gyorsúszásban a holland Pieter van den Hoogenband nyerte az aranyérmet. A közönség legnagyobb kedvence a versenyszámban mégis Eric Moussambani, Egyenlítői-Guinea versenyzője lett. Az angolna csúfnevet kapó úszónak majdnem meghaladta képességeit a táv teljesítése, ráadásul emberfeletti küzdelmét nevetéssel vegyes borzongással nézték szerte a világon.
Most újabb sportág adott egy szeretnivaló „vesztest” az olimpia nézőinek: Hamadou Djibo Issaka az evezésével vívta ki az elismerést. Dacára annak, hogy a férfi egypárevezősök selejtezőjében több mint egy perccel lemaradt (8:39.66) még az utolsó előtti idővel célba érőtől is.
A brit sportolóknak kijáró őrület kísérte a többiektől alaposan leszakadó sportolót, aki három hónapja döntött a vízre szállás mellett. Eddig sem idegenkedett a víztől, úszóból „képezték át” – a Nigeri Úszószövetség küldte el Egyiptomba, hogy tegyen egy próbát az evezéssel, ezt követte egy kéthónapos gyorstalpaló Tunéziában.
A befektetett munka meghozta gyümölcsét, Issaka országos bajnok lett, és kijutott a londoni ötkarikás játékokra.
Előfutamában messze elmaradt a többi versenyzőtől, mégis boldogan szállt ki hajójából: „Ez jól ment, beértem a célba, ez nagyszerű” – nyilatkozta az újságíróknak. “Nagyon sokan támogattak, boldoggá tett, hogy a végén ennyien megtapsoltak” – fürdött a frissen szerzett népszerűségben a versenyző.
A vigaszágas futamban még a hangosbemondó is őt biztatta. “Meg tudod csinálni”- harsogta, a tomboló közönséggel egyetemben. A sztárként fogadott evezős így is 14 másodpercet rontott szombati eredményén. “Nem jó a technikám, csak erős vagyok” – kommentálta teljesítményét.
Az angol média már el is nevezte új kedvencét: ő lett az “Evező lajhár”.
