A londoni olimpia már itt van a nyakunkon, egyre több nézőpontból lehet látni, hallani, olvasni a 2012-es, illetve a mindenkori ötkarikás játékokról.
Az olimpiák egyik speciális helyszíne az olimpiai falu, ahová hétköznapi halandó nem teheti be a lábát, a média sem nyer bebocsátást, hogy a versenyzők a lehető legnyugodtabb körülmények között birkózzanak meg a fizikai, de főleg a lelki teherrel.
Ez persze azzal is jár, hogy a hatalmas feszültség levezetése is titokban marad – és bővan van is titkolnivalója egynémely olimpikonnak. Las Vegas és az olimpiai faluk között van még egy összekötő kapocs, a filmekben sokszor hallott mondatot (ami Vegasban történt, az ott is marad) az olimpiai falu lakói is magukénak érzik, és nem teregetik ki a szennyest – amiből óvszerek potyognának ki.
Mert állítólag az olimpikonok igen jelentős hányada, miután vége a versenyükkel járó stressznek, ezerrel veti bele magát a jóba, és szeretkezik, akivel csak tud. 2000-ben az olimpiára 70 ezer óvszerrel töltötték fel a sydney-i olimpiai falu automatáit, ami kevésnek bizonyult. A következő két olimpián már 100 ezres volt a gumiadag, de a brit média szerint Londonban 150 ezer óvszer jut az olimpiai falu 10 ezer versenyző-lakosára és a 7 ezer kísérőre.
A The Secret Olympian című könyv írója is megemlíti a falu legendás szabadosságát, amelyet erősen táplál a szinte hermetikus elzártság: „Mint a versenylovak, akik már régóta nem vágtázhattak egy jót. Nagyon bántott, hogy megcsaltam a páromat. Egy ismerős sportoló furcsán vigasztalt: Miért? Mindenki ezt csinálta…”
Természetesen ezek a sztorik nem mindenkire érvényesek, vannak, akik tényleg csak a versennyel törődnek – és vannak, akik másokkal is.
Josh Lakatos ma már edző, egykor olimpiai „bordélyházat üzemeltetett” (Fotó: AFP)
| Ágyban, szabadban, repülőben – ad hoc bordélyházban |
|
A New York Post által megkérdezett olimpikon – természetesen névtelenül – azt vallotta, hogy két fokozatban működött. Vagy versenygép volt, vagy ész nélküli partiarc. A falubeli vadromantika egyik alapköve az amerikai sportlövő, Josh Lakatos sztorija, aki 1996-ban olimpiai második volt, 2000-ben csak 16., így korán haza akarták küldeni, de ő valahogy megoldotta a maradást, és egy ausztrál takarító néninek is köszönhetően egy hétig az övé volt egy háromemeletes apartmanház, ahova csapatostól jöttek a gátlástan kikapcsolódásra vágyó olimpikonok. „Úgy éreztem magam, mintha bordélyházat futtatnék az olimpiai faluban, soha életemben nem láttam még annyi erkölcstelenséget, mint ott” – mondta Lakatos. Hope Solo, az USA pekingi győztes női focicsapatának kapusa megdöbbentő becsléssel állt elő: „Szerintem a sportolók 70-75 százaléka szexel az olimpia ideje alatt.” Ryan Lochte, az olimpiai és világbajnok amerikai úszóklasszis – miközben már előre örült, hogy London idején nincs barátnője – álszermérmesen ennyit mondott: „Megteszed, amit meg kell tenned.” „Olyan, mint Alice Csodaországban, ahol minden lehetséges. Nyerhetsz olimpiai aranyat, és együtt lehetsz álmaid pasijával” – mondta Carrie Sheinberg, aki 1994-ben alpesi sízőként indult, azóta riperterként tevékenykedik. A fent említett mondatok az ESPN cikkéből valók, amelyben szerepelnek „civil” sztárokat a faluba csempésző olimpikonok, a falu nyílt területén egymásnak eső alkalmi párok, nemzetközi gruppenszex, még a visszaúton, a repülőben is nekivaduló versenyzők. Az indokok? Mindenki nagyon feszült, mindenki nagyon jól néz ki, és minden titokban marad. |
