Vasárnap azonnali hatállyal lemondott klubbeli tisztségéről Gabriele Volpi, a Pro Reccót finanszírozó üzletember. A hírről a Recco játékosainak többsége Budapesten értesült, hiszen a Vodafone Kupán vesz részt a világbajnok olasz csapat, amelynek tagjai közül nyolcan keresték kenyerüket a Reccóban – eddig.
A Reccónál érdekelt három magyar közül Benedek Tibor gyakorlatilag ezzel elvesztette edzői állását a fiókcsapat Camoglinál.
“Számítottam rá, egy hónapja húzódik ez a dolog. Fel voltam minden eshetőségre készülve, s bár más munkát nem kerestem, abszolút nem ért váratlanul. A fiúk már viccelnek, hogy visszatérek játszani, de ezt azért nem annyira szeretném” – mondta Benedek Tibor, aki az ügy hátterébe is bepillantást engedett.
Benedek Tibor olasz edzői állásának is annyi (Fotó: vlv.hu)
Szerinte érthető, hogy Volpi előbb-utóbb megunta, ahogy bántak vele. „Vett egy – ha jól emlékszem – harmincmillió eurós telket Reccóban, hogy majd épít egy uszodát, és nem kapott rá engedélyt! Vagy ez a Szuperliga, ami megfeneklett, ami a vízilabda-sportág motorja lehetett volna… Vagy ami éppen zajlik napjainkban, hogy az olasz szövetség fittyet hány az uniós szabályokra a munkavállalás terén, és továbbra is teljes körűen érvényesíti a csapatonként csak két idegenlégióst engedélyező szabályt… Nyilván ezek mind közrejátszottak a drasztikus döntésben” – mondta a 40 éves pólós, akinek most újra kell terveznie mindent.
Madaras Norbertet sem érte váratlanul a bejelentés, az azonban igen, hogy az internetről kellett megtudnia: „Azóta sem beszéltem senkivel a Recco vezetői közül. Szóval teljesen váratlannak nem nevezném, benne volt a levegőben. Nagyon sokat kaptam ettől a klubtól. Nyolc évet játszottam ott, a felnőtt pályafutásomnak több mint a felét.”
Madarast most természetesen az olimpia foglalkoztatja, még nem tudja, hol folytatja.
Kásás Tamás helyzete némiképp más, ő már tudja, hova megy, igaz, még nem árulta el. „Egyrészt most Londonig tényleg nem érdekel semmi más, csak az olimpia. Ráadásul engem közvetlenül nem érint a változás, ugyanis eleve nem mentem volna vissza, tehát én úgymond befejeztem a reccói éveket. Nyilván azért szomorú dolog, hogy egy ilyen birodalom így hirtelen, egyik napról a másikra összeomlik, de mondom, szerencsére engem nem érint, míg a csapattársamat azért természetesen sajnálom.”
