Már csomagolt az egyik kertévé stábja, amikor a sportoló csak úgy kibökte: egyébként még mindig csinálom. Anélkül nem megy. A kamera már nem forgott, úgyhogy ennyiben maradtak.
Ez a pekingi játékok előtt történt, 2008-ban.
Most meg arról jön hír, hogy megbukott egy atléta, akinek korábban már akadt doppingügye.
Legalább ebből is látszik, hogy a Tiszeker Ágnes vezette doppingellenőr-csapat nem ismer kegyelmet. Óriási mák, hogy gyakorlatilag a játékok kezdete előtt néhány perccel még sikerült röptében elkapni a jómadarat – nem kis botrány lett volna belőle, ha Londonban akad fent a rostán.
Mondják, kérte a B-próbát. Mondom, felsóhajtva, hál’ Istennek, ma már nem úgy mennek a dolgok, mint anno, amikor egy pozitív teszt okán búsuló sportolót azzal vertek hátba a többiek, hogy ne legyél hülye, 800 ezerért vehetsz negatív B-mintát.
Rend lett.
| Fazekas Róbert a doppingoló? Az ügyvédje cáfol |
|
Bár az eljárás befejeztéig a vétkes nevét nem hozzák nyilvánosságra, a jelek először arra mutattak, hogy Fazekas Róbert az. A sportoló szervezetében egy versenyen kívüli ellenőrzés során sztanozololt mutattak ki. A versenyző – akinek korábban volt hasonló esete – kérte a B próba elvégzését. A Magyar Olimpiai Bizottság a sportolót nem nevezte a londoni olimpiára. Így 158 főre csökkent az ötkarikás küldöttség Az olimpikon atléták közül Fazekas Róbertnek volt doppingügye a 2004-es athéni olimpián. Fazekas először lekerült a MOB friss nevezési listáján, majd néhány óra múlva már ismét fent volt a névsorban. Közben a nyugat.hu-nak nyilatkozott Czeglédy Csaba, Fazekas jogi képviselője. “Fazekas Róbert ellen semmilyen dopping- vagy fegyelmi eljárás nem folyik. Ő erről hivatalos írásos tájékoztatást sem kapott. Egy jogállamban eljárás nélkül nyilvánvaló, hogy senkit sehonnan nem lehet kizárni és megfosztani a versenyzéstől való jogosultságától, így Fazekas Róbert továbbra is készül a londoni olimpiára” – mondta a jogász. |
Ha rend lett volna 2004 előtt, nem ég szénné a pofánk az athéni olimpián. Bár épp a kertévék közreműködésével hősök lettek az akkor megbukott dobóink, elvégre a hangsúly arra került, hogy úgy vették el az olimpiai aranyérmeiket, hogy klasszikus pozitív minta nem köthető a nevükhöz. Az is igaz viszont, hogy amikor kellett, klasszikus doppingvizsgálatot – a fütykösből érkezik a vizelet – képtelenek voltak végigcsinálni. Vagy a faképnél történő hagyás minősített esete következett, vagy a szomszédság kergette el az osztrák ellenőröket a hős portájától.
Csak azt nem értette senki, hogy ha bizonyosak az ártatlanságukban, miért kellett egy tengerparti kempingben sátortáborozniuk az olimpia helyszínén még pár napig, szinte illegalitásban, továbbá miért nem repülővel mentek haza, büszke áldozatként, miért autóval sunnyogtak át a görög–bolgár határon…
Már most pontosan tudjuk, hogy nehézatlétikában nem egyszerű győzni, tisztán. Biztos van olyan is. Higgyük el. Miközben tartsuk fejben az örökbecsű mondást: az doppingol, aki lebukik.
Most a stanozololt fedezték fel a vizeletben – ami úgy egyébként a röhej kategóriája. Szteroiddal megbukni a 21. század második évtizedében nagyjából olyan, mintha valaki kőbaltával próbálná elejteni az elefántot az afrikai dzsungelben.
Emlékezzünk: 2008-ban is buktak a kalapácsvetés érmesei közül ketten, a két fehérorosz, de látszott, kifinomult módszerekkel dolgoznak. Más kérdés, hogy több esztendős jogi csűrés-csavarás után végül csak sikerült felmentetni őket; történelmi precedens volt, ilyen fajsúlyú ügyben először döntött a Sportdöntőbíróság a NOB-bal szemben. Gyevjatovszkij és Tyihon esetében egy bizonyos, a kritériumokat sértő hormonszint árulkodott arról, hogy valami nem stimmel náluk. Ám ez csak közvetett bizonyíték volt, bár a NOB számára egyértelmű. Az a fenomenális, hogy a CAS végül nem azért adta nekik vissza az érmüket, mert a bírák szerint a hormonszint mégis megfelelő volt, hanem mert a minták kezelése során a pekingi laborban egy sor szabályt megszegtek. Azaz a hormonszint üvöltött továbbra is, ám az üvegcse őrzése során elkövetett baklövések miatt nem lehetett számításba venni bizonyítékként.
Az egész egyvalamire volt bizonyíték: a dobókör környékén gyülekezők fertőzöttségi szintje igencsak magas.
Most egy fertőzöttel kevesebb megy Londonba.
Ennyit az utolsó nagy dobásról.
