Egy labdarúgó-világbajnokság vagy egy olimpia rendezése nagyjából 30 százalékkal megemeli a rendező ország kereskedelmi forgalmát, és messzemenő infrastrukturális fejlesztéseket generál. A gazdasági növekedés is garantált – ez volt az egyik érve a budapesti olimpia megrendezéséért, de legalábbis az olimpiai kandidálás elindításáért küzdő civil szervezeteknek.
A Budapest Business Journal (BBJ) című angol nyelvű üzleti magazin legfrissebb számában a nagy sportrendezvényekről és azok gazdaságra gyakorolt hatásairól ír. A cikk emlékeztet arra, hogy tíz évvel ezelőtt komoly tanulmányok készültek egy esetleges budapesti olimpia megrendezéséről. A PricewaterhouseCoopers 2002-ben 4600 milliárd forintra tette a rendezés költségeit (ebből 3000 milliárd forintot állt volna a magyar kormány), majd miután nem pályáztunk a 2012-es olimpia megrendezésére, 2006-ban egy másik tanulmány látott napvilágot, amely a 2020-as olimpia büdzséjét 5164 milliárd forintra becsülte.
A BBJ emlékeztetett arra, hogy 2005-ben Szalay-Berzeviczy Attila (a magyar tőzsde akkori elnöke) vezetésével megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM), amely egyesületként három év alatt 34 ezer pártoló tagot szerzett magának. Azt azonban nem sikerült elérnie, hogy hazánk kandidáljon a 2020-as olimpiára, és az utóbbi két évben alább is hagyott a tevékenysége.
A Sport24 kérdésére Szalay-Berzeviczy Attila megerősítette azt, hogy hamarosan, valószínűleg a londoni játékok után új stratégiával állnak majd a nyilvánosság elé (várhatóan alapítvánnyá alakulnak), amely ébren tarthatná az olimpia gondolatát.
A BOM egyébként kidolgozta az olimpiai törvényt, amelyet 2010 tavaszán le is tettek az asztalra, akkor Orbán Viktor azt mondta, már az új kormány dönt majd a kérdésben.
