Hazánk eddig 82 arany-, 71 ezüst-, és 50 bronzérmet gyűjtött a kontinenstornákon. Magyar szempontból a legsikeresebb Európa-bajnokság az 1954-es torinói volt, ahol nyolc arany-, hat ezüst- és három bronzérmet nyertek versenyzőink. A már a helsinki olimpián is brillírozó hölgyek mellé az urak is felzárkóztak, akik az összes gyorsúszószámot megnyerték. A magyarok fölényére jellemző, hogy a 8 aranyérmet 13 versenyszámból nyerték (ekkor még csak ennyi volt az Eb programjában), egy kivétellel minden eredményhirdetéshez szólították úszóinkat, sőt, öt alkalommal kettős magyar sikernek tapsolhatott a közönség.
Hasonlóan sok (hat arany-, négy ezüst-, három bronz-) éremmel gyarapodott a kollekció a legutóbbi, 2010-es budapesti kontinensviadal után is. Már Hosszú Katinka (200 vegyes), Cseh László (200 vegyes) és Gyurta Dániel (200 mell) sikerei is több mint elfogadhatóvá tették a magyar szereplést, az utolsó nap éremesője azonban minden várakozást felülmúlt. A női 200 pillangó és a férfi 400 vegyes kettős magyar győzelme után a női 4×200-as gyorsváltó aranyérme tette fel a koronát a mieink teljesítményére és a margitszigeti Eb-re.
Több szempontból kiemelésre érdemes az 1993-as sheffieldi Európa-bajnokság is. Güttler Károly rögtön az első napon megadta az alaphangot: 100 mellen már az előfutamban megdöntötte Rózsa Norbert világcsúcsát, áttörve az 1.01-es határt. A folytatás is pazarra sikereett, Egerszegi Krisztina példátlan módon négy egyéni szám után is a dobogó tetejére állhatott, Darnyi Tamás pedig pályafutása nyolcadik, egyben utolsó Európa-bajnoki címét szerezve búcsúzott a versenyzéstől.
| Magyar szempontból a legeredményesebb Eb-k |
|
1954 Torino arany: ezüst: bronz: 1993 Sheffield arany: ezüst: 2010 Budapest arany: ezüst: bronz: |
