Simon Tibor 1965. szeptember 1-jén látta meg a napvilágot Budapesten, a labdarúgás alapjaival pedig a fővárosi Pénzügyőr kölyökcsapatában, majd a KSI ifialakulatában ismerkedett meg. 1985-ben igazolta le őt a Ferencváros, melynek emblematikus figurája lett.
’85 augusztus 26-án egy Kassa VVS Kosice elleni nemzetközi mérkőzésen debütált a zöld-fehéreknél, összesen pedig 338 mérkőzést játszott le a Fradiban, háromszor nyert bajnokságot (1992, 1995, 1996), Magyar Kupát és Szuperkupát a csapattal (1993, 1994, 1995).
Simon akár tűzbe is ment csapatáért és a szurkolókért, 1994-ben, a Kispest ellen a Bozsik Stadionban lejátszott, botrányba fulladt kupadöntőn például ő, Telek András és Vanicsek Zoltán a testükkel védték a drukkolókat a lovasrendőröktől. A következő szezonban az FTC eljutott a Bajnokok Ligájába, Simon pedig a nagy sérüléshullám közepette törött karral, gipszben játszotta le Zürichben a Grasshoppers elleni találkozót.
A Grasshoppers elleni klasszikus:
Futballról alkotott filozófiája is igen ismert lett: „Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű!”
A 16-szoros válogatott védő egy évet játszott a BVSC-ben (1998-99), majd visszatért a Fradihoz és visszavonult. A BVSC-nél és a Rákospalotánál később játékos-edző volt, majd a 2001-02-es idényben a Matáv Sopront trenírozta.
2002. április 21-én a Kispest elleni bajnoki után nem utazott vissza csapatával Sopronba, egy születésnapi összejövetelen vett részt ugyanis Budapesten. A Mammut bevásárlóközpontnál lévő Caffe Allure bárban az ünneplés közben egy pezsgő kibontásakor a pezsgő kifutott és más vendégekre is ráspriccelt. A két társaság összeszólalkozott, a szórakozóhely biztonsági szolgálata is beleszólt a vitába. Simon az utcára menekült, ám a verekedés itt is folytatódott. Ő a földre esett, majd vélhetően viperával tovább ütötték és otthagyták az úton, egy arra járó autó is elütötte. Barátja hívta a mentőket, a mentősök pedig még tudtak vele beszélni, később azonban elvesztette az eszméletét.
Súlyos koponyasérüléssel és agysérüléssel a Szent János Kórházba szállították, ahol azonnal megoperálták. Az elkövetkezendő két napon három koponyaműtétet is végrehajtottak rajta, ekkor úgy tűnt, hogy sikeresek voltak a beavatkozások. 2002. április 23-án aztán állapota hirtelen válságosra fordult, majd a késő esti órákban belehalt sérüléseibe.
A Simont bántalmazó biztonságiak közt volt egy szabadnapos készenléti rendőr törzsőrmester is, akit az eset után parancsnoka felfüggesztett.
Halálának tízéves évfordulójára a fradi.hu A legendás Kettes címmel emlékfilmet készített, amelyben egykori játékostársai, edzői, barátai, szurkolói és természetesen fia, ifj. Simon Tibor mesél róla és arról a mentalitásról, mely legendává tette őt a klub történelmében és a szurkolók körében. Este a Mammut 1 és 2 között gyertyagyújtással emlékeznek meg az egykori kiváló védőről.
Az emlékfilm:
