Ő csak annyit mondott, bántja, hogy a BL-ben állandóan véd, mégsem került szóba Egervári Sándornál.
Amíg nem kerül elő magnófelvétel a diskurzusról, már csak honfiúi alapon is elfogadhatjuk Köteles verzióját. Bár a magyar futballista és a média viszonyával kapcsolatban örökkön az a pillanat jut eszembe, amikor a kilencvenes évek végén, egy szombathelyi magyar-norvég 0-0 után az öltözőfolyosóra betoppanó Détári Döme első megnyilvánulása az volt, hogy „a k…a anyját a…” És itt a kor egyik legjelesebb szakírójának a neve következett. Mint a pontvesztés elsőszámú felelőse… (Akkor még le voltunk lombozva egy norvég 0-0 után…)
Szóval, Köteles állítólag nem anyázta még képletesen sem Király Gáborékat, ám ettől a kavarás megtörtént, az egésznek pedig mégiscsak az a lényege, hogy igazán bevehetnétek a csapatba, mégiscsak én vagyok Genk BL-hőse.
Amiben elvben igaza van, elvégre a belgák sokat köszönhetnek Kötelesnek, csakhogy Lászlónknak egy hatalmas peche van: éppenséggel a posztja. Kapusból ugyanis egy kell egy meccsen, Vanczák Vilit meg Elek Ákost el lehet pakolgatni ide-oda, ha másnak is helyet kell szorítani, ám Köteles lehetőségei behatároltak.
Legalábbis Egervárinál – Puskás Öcsi bácsi, Isten nyugosztalja, rövid, ámde igen emlékezetes kapitányi regnálása során a legelső edzésen például kiküldte Brockhauser Pistát a jobb szélre az egymás elleni gyakorláson, és amikor a kapus jelezte, hogy ő elvben másra váltotta ki az iparengedélyt, kapott egy tipikus „Öcsis” tromfot, hogy „oda mész, ahová küldtelek.”
A tatai edzőtábor legendáriumának e becses darabja persze aligha vigasztalja a kereten kívül rekedt Kötelest, ráadásul a szövetségi kapitányok nem igazán szeretik az üzengetést, olyankor úrrá lesz rajtuk a dac, hogy csak azért sem küldenek meghívót, elvégre mégse alakuljon ki az a kép, hogy egy focista megnyikordul a nyugati végeken, és máris kerettaggá válik.
Egervárinál amúgy is látszik a koncepció: Király még egy ideig hozza a meccseket rutinból, ám közben szépen beépíti Bogdán Ádámot.
Kötelesnek ráadásul rossz hír, hogy akad egy másik igen tehetséges fiatal kapus, Gulácsi Péter, akinek ügydöntő szerepe volt Egervári edzői karrierjének legutóbbi felíveltetésben, amikor az egyiptomi U20-as vb-n szakmányban védte ki a tizenegyeseket. Azaz – véleményem szerint – előbb lesz Gulácsiból kerettag, mint Kötelesből, akinél lehet, hogy bekavart egy újságíró, ám az egészből már így is, úgy is megmarad a rossz szájíz.
Viszont legalább lesz kire fogni, hogy miért nem kerül szóba a továbbiakban (sem).
