A pekinginél jobb londoni olimpiai szereplésében reménykedik Molnár Zoltán, aki Pécsett, az V. Országos Edzői Kongresszus zárónapján azt mondta: bár a magyar esélyeket meghatározó módon befolyásolják a kvalifikációs eredmények, a MOB szeretné, ha a magyar versenyzők 20-22 sportágban indulnának a jövő évi olimpián, és Magyarország az első húszba kerülne a nemzetek rangsorában. Utalt rá, hogy 2012-ben Londonban várhatóan 204 ország 10 és fél ezer sportolója küzd 26 sportág 302 aranyérméért, szemben az előző londoni olimpiával, ahol – 1948-ban – még csak 4104 versenyző indult.
A főtitkár úgy vélte, mivel a kvótákért nagy a verseny, és minden nemzet hatalmas energiákat mozgósít, köztük pedig sok csillagászati összegeket költ az olimpiai felkészülésre, “ma már azt is meg kell süvegelni”, aki egyáltalán kijut a játékokra. “A B szint is komoly teljesítmény. Az olimpiai részvétel önmagában fényes sportolói karriernek számít” – jegyezte meg.
Molnár Zoltán felidézte, hogy két évtizeddel ezelőtt egy szakmai rendezvényen az olimpiai esélyek latolgatásakor még 30 aranyat számoltak össze a sportágak hazai vezető képviselői, majd azt elosztották hárommal, és azt mondták: “körülbelül ennyi lesz”. “Ma az van – folytatta -, hogy név szerint ismerjük azt a 10-12 sportolót, akiknek ha összejön minden és jó napjuk lesz, akkor akár aranyat is nyerhetnek. Ha ezt elosztjuk hárommal, kijön a pekingi három. De micsoda visszaesés ez, hiszen oda jutottunk, hogy most már nem sportágakról, hanem személyekről beszélünk.”
Molnár Zoltán rámutatott: létszámban és eredményességben is romlott a teljesítmény. Úgy vélte, ennek oka a támogatások két-három évtizedes csökkenése, az intézményi struktúra szétesése, sportegyesületek és a tudományos bázis leépülése, s egyebek mellett a sportorvosi háttér gyengülése is.
Storcz Botond szövetségi kapitány sportága londoni esélyeit latolgatva azt mondta, hogy a kajak-kenusok jövőre is “tudják hozni” a pekingi négy érmet, abból két aranyat. De személy szerint úgy látja, minden esély megvan rá, hogy öt érem legyen, közte három arany. Hangsúlyozta: a sportolóktól ez nagyon komoly, koncentrált felkészülést követel meg, különösen azoktól, akiknek még a jövő tavaszi pótkvalifikáción kell kiharcolniuk a részvételt. Számukra szeretnének minél nagyobb erőforrást, szakmai hátteret biztosítani.
Storcz utalt rá, hogy a kajak-kenu válogatott eddig az elérhető 18-ból 14 kvótát szerzett a jövő évi ötkarikás játékokra, ennél több indulási joga jelenleg két országnak van.
Kovács Tamás, a kardvívók szövetségi kapitánya arról szólt, hogy a vívószövetség 13 londoni résztvevővel és négy éremmel számol, személy szerint azonban úgy látja, hogy nyolc-tíz kvótára és két-három éremre van esély. Emlékeztetett rá, hogy jelenleg kilenc – valamint két tartalék – vívó szerepel kvalifikáló helyen. Megjegyezte, hogy a magyar vívósportnak a korábbi évekkel, évtizedekkel ellentétben most nincsenek igazi klasszisai, most senkire sem tudják azt mondani, hogy minimum érmet fog szerezni. Úgy vélte, egy sikeres szerepléshez és a jövőbeni fejlődéshez elengedhetetlen az összefogás, a szakmai megújulás, azon belül a jelenlegi szakmai irányítási struktúra megváltoztatása, s egyebek mellett a sportdiplomácia erősítése is.
Kiss László, az úszóválogatott szövetségi kapitánya a londoni esélyekről azt mondta: négy-öt magyar úszóéremnek van realitása, ezzel az eredménnyel személy szerint nagyon boldog lenne.
“Gyurta Danitól várható a legjobb eredmény. Egyre jobban érik, mint a jó bor, a világbajnokságon már 100 mellen is hatodik volt. Nagyon bízom benne, hogy a 200 méteres mellúszást képes lesz megnyerni Londonban – jelentette ki. Hozzátette, hogy Cseh László a két vegyesúszó számban, Kis Gergő 400 vegyesen szerezhet érmet. Az idén rossz évet záró Hosszú Katinkával kapcsolatban azt mondta, hogy a világbajnok úszónő tanulmányai miatt az Egyesült Államokban készül az olimpiára.
