Berki Krisztián, az immár kétszeres világ- és ötszörös Európa-bajnok lólengés-specialista tornász – három nappal Tokióban aratott világbajnoki diadala után – ismét edzett a Tornacsarnokban. A hét végén, Szombathelyen Grand Prix-verseny lesz, amelynek ő a fő attrakciója, nem teheti meg, hogy ne lépjen a közönség elé.
„Fel sem merült bennem, hogy kihagyjam ezt a versenyt. Nekem a torna nem nyűg, nem munka – ez az életem. A nap huszonnégy órájából az ébren töltött időszak legalább nyolcvan százalékát a torna tölti ki, részben konkrétan a mozgás, részben gondolatban. Huszonkét éve tornázom, négyévesen kezdtem, és még nem untam meg, sőt…” – mondja a 26 éves újpesti világklasszis, Kovács István tanítványa.
– És a sikereket sem unta meg? Tokióban hetedik nagy versenyét nyerte.
– Amikor kiléptem a Liszt Ferenc Repülőtér várótermébe, és az újpesti tornászpalánták rázendítettek az általuk nekem írt nótára, elérzékenyültem.
– El is hiszem. Igaz, hogy sohasem izgul? Például most sem, amikor a hivatalos megerősítésre várunk az olimpiai kvótáját illetően?
– Tokióban egy kicsit izgultam, de amúgy nyugodt típus vagyok, például bármikor, bármilyen helyzetben el tudok aludni. De ami az olimpiai kvalifikációt illeti, az egyáltalán nem foglalkoztat. Én megtettem a magamét, megnyertem a lólengés világbajnoki címét, a másik két szeren összesítésben hoztam a mezőny pontszámának 85 százalékát, a többit nem tudom befolyásolni, arra már nincs ráhatásom.
Így néz ki az aranygyakorlat
– Elmondaná nekünk a győztes lólengés-gyakorlatát? Másodpercről másodpercre?
– Készséggel. Szóval, kezdésként felugrottam a két kápára – természetesen kézzel, nem lábbal -, láblendítés, majd ollófordulat és kézenállás. Utána vissza a két kápára, körindítás, egy oroszkör, majd egykápás mozdulatokat indítok két kézzel, aztán vissza a két kápára, s egy fél vándor. Kimegyek a kápán túli bőrre, egyből három orosz fordulat, utána Magyar-orsó – ellentétes irányban -, majd Magyar-vándor, Sivadó-vándor – ami ugyanaz hátrafelé -, egy Wu Guonian elem, ami olyan, mint egy orosz fordulat, csak végigmegyek a szeren, a kápákkal szemben fejezem be, sima harántkör, bal kézzel fellépek a kápára, aztán a jobb kézzel is lefogok a kápára, ballal elengedem, kézállás, majd leugrom – és vége.
– Mindez mennyi idő?
– 40-45 másodperc. De van egy másik gyakorlatom, az majdnem egy percig tart, mert van benne az elején egy pluszelem is. De most ez is elég volt, amely 6,7 pontról indult.
A gyakorlat élőben:
– Akkora volt az előnye, hogy nem kellett kockáztatni?
– Igen. Van egy 6,9 pontról induló gyakorlatom is, ha kellett volna, azt veszem elő. De Kokó bá’, az edzőm (Kovács István – a szerk.) azt mondta, elég lesz a könnyebb is. És elég is lett.
– Van, akinek ennél erősebb a gyakorlata?
– Igen, a brit Louis Smith-nek. De ő még sohasem tudta bemutatni hiba nélkül. Csakhogy eleganciában én jobb vagyok. Az övé 7 pontról indul. De Tokióban két súlyos hibát is elkövetett.
– Izgult, mi? És ön?
– Életemben először én is. De nem nagyon. Tudja, ez a vb egy kicsit más volt, mint a többi. Óriási volt rajtunk a nyomás. A nyolcas döntőben öten is rontottak.
A tornában is a pénz beszél
– A tornasportban szerepet játszik a pénz?
– Hogyne, óriási a szerepe. Vannak a nemzetközi mezőnyben olyanok, akiknek dolgozniuk kell, mert a tornából nem tudnak megélni. Pedig ezen a szinten a torna teljes embert kíván.
– Ön megél belőle?
– A 2005-ös Eb-elsőségem óta igen. Ugyan a 2007-es balsikerű vb után volt egy hullámvölgy, de aztán talpra álltam.
– Most huszonhat éves, Londonban 27 lesz. Ez öregnek számít a mai tornában?
– Á, dehogy! Vannak harminc fölöttiek is bőven az élmezőnyben, a bolgár Jordan Jovcsev például 37 éves, ő még Csollány Szilveszternek volt a vetélytársa. Mellesleg ő a bolgár tornaszövetség elnöke is! És a nőknél ott van a 36 éves német Okszana Csuszovityina, aki eddig szovjet, FÁK-, üzbég és német színekben versenyzett, Tokióban ezüstérmes lett ugrásban, s közben az üzbég válogatottnak is a szövetségi kapitánya.
– Rió még belefér?
– Persze, 31 éves leszek, ott akarok lenni a 2016-os olimpián.
Karácsony István, a FIG (Nemzetközi Torna Szövetség) technikai bizottságának magyar tagja megnyugtat: bármibe lefogadhatom, hogy Berki Krisztián kijutott a londoni olimpiára.
„Kedden érkeztem haza Tokióból, ahol még rugóztunk egy sort a londoni kvalifikáció állapotáról, hiszen nem csak Berkiről van szó, plusz hihetetlenül bonyolult az egész rendszer. No, nem Berki esetében, hanem úgy általában. A lényeg: Bruno Gandi, a FIG elnöke, André Gueisbuhler főtitkár, valamint a női – Nelli Kim – és a férfi – Adrian Stoica – technikai bizottság elnöke is a szavát adta, hogy Krisztián teljesítette a kritériumokat, megvan a londoni kvótája. Sőt, Gandi elnök odáig ment, hogy nekem négyszemközt kijelentette: ha valami csoda folytán nem lenne meg a kvóta, akkor ő személyesen kezeskedik arról, hogy Krisztián szabadkártyával kijut. Az a képtelenség ugyanis nem fordulhat elő – mondta az elnök -, hogy a legutóbbi két világbajnokság aranyérmese nem lehet ott a londoni lólengés-versenyen” – mondta honlapunknak Karácsony, aki még hozzátette, hogy az utolsó kvalifikációs versenyen, a januári londoni tesztviadalon Hidvégi Vidnek is jók az esélyei arra, hogy egyéni összetettben kivívja az olimpiai szereplést. Ehhez körülbelül az első 14-16 között kellene végeznie úgy, hogy a legjobb ötven már megszerezte a kvótát.
No de mikorra várhatjuk a hivatalos értesítést?
„Addig még eltelik vagy két hét…Akkor lesz a FIG végrehajtó bizottsági ülése, akkor biztosan nyilvánosságra hozzák a névsort” – jelezte Karácsony.
