Karl Erik Böhn megbízatása a 2016-os riói olimpia végéig szól, ám minden esztendőben – attól függően, hogy sikerül-e kivívni az Eb-, illetve a vb-részvételt, valamint a kitűzött helyezéseket – felülvizsgálható, illetve felbontható. A jelöltek között volt még Hajdu János és Kovács Péter is, ám végül a skandináv szakemberre esett a választás. Böhn az első külföldi szakvezető lesz a nemzeti csapat élen.
A korábbi szakvezető, Mátéfi Eszter június 12-én mondott le, miután a csapat a németek elleni világbajnoki selejtezőn alulmaradt, így nem jutott ki a decemberi vb-re, és szinte biztos, hogy a jövő évi londoni olimpián sem szerepelhet.
Böhn ezt megelőzően a Larvik vezetőedzője volt, élettársa pedig az a Heide Löke, aki a nyáron a Győri Audi ETO KC-hoz igazolt. Nagyrészt amiatt kellett távoznia a norvég klubtól, mert segítette párját a magyarországi átigazolásban.
„Nagy kihívásnak tartom, hogy a magyar csapatot vezethetem. Szeretném a sikeres magyar és norvég stílust egyesíteni. Hat-hét hete vagyok Magyarországon, de sok minden lenyűgözött, például az, hogy milyen sokat edzenek a játékosok. Szeretném elérni, hogy Siti Beáta legyen a másodedzőm, remélem, elfogadja a felkérést. Azt viszont kiemelem: bárhova igazol a párom, Löke, én addig maradok a magyar válogatottnál, amíg a szerződésem szól” – mondta az angolul kommunikáló Böhn, aki játékosként szerepelt hazája válogatottjában, másod-, illetve vezetőedzőként pedig kilencszeres norvég bajnok, és nyolcszoros norvég kupagyőztes.
Siti Beáta az MTI megkeresésére elmondta: ő személyesen még nem beszélt az új kapitánnyal, illetve a szövetség képviselőivel sem a másodedzői felkérésről. “Hatalmas megtiszteltetés, hogy a kapitány eszébe jutottam, de egyelőre semmi konkrétumról nem tudok beszámolni. Böhn magyarországi menedzserével egyeztetek. Még határidő sincs arra vonatkozóan, hogy mikorra kell választ adnom” – fogalmazott a 2006-ban visszavonult, játékosként Európa-bajnok, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, Bajnokok Ligája-, KEK-, EHF Kupa- és Szuperkupa-győztes, 136-szoros válogatott irányító.
Az új kapitány október 19-én, az Azerbajdzsán elleni Európa-bajnoki selejtezőn mutatkozik be. Négy nappal később Fehéroroszország lesz az ellenfél a sorozatban.
Vetési Iván, az MKSZ júniusban megválasztott új elnöke kiemelte: mivel a következő világversenyről, a decemberi brazíliai vb-ről lemaradt a csapat, olyan kapitányt szerettek volna kinevezni, aki hosszú távra és főállásban vállalja a felkérést: „Az volt a feladat, hogy megtaláljuk azt a személyt, aki visszavezeti a nemzeti csapatot a világ- és kontinentális tornákra. Sikert és teljesítményt hozzon. Az elnökség összességében egységes volt a döntés meghozatalában. Kinevezése nem ad minősítést a magyar edzőkről. Időnként szükség van arra, hogy új impulzus, új szemlélet jöjjön. Ami a kinevezés anyagi oldalát illeti: Böhn munkája nem kerül többe, mint ha magyar szakember látná el ezt a feladatot.”
A 46 éves Böhn kinevezésével végül nem ért célt az a „lobbi”, amely a hagyományokra, valamint a magyar kézilabdázás erejére és nemzetközi elfogadottságára hivatkozva elutasította, hogy külföldi kapitánya legyen a válogatottnak. Hajdu volt már szövetségi kapitány, vele végzett negyedikként a csapat a 2008-as pekingi olimpián, majd a férfi válogatottal lett világbajnoki hatodik. Az elmúlt évszázad legjobb magyar férfijátékosának választott Kovács Péter legutóbb a román Oltchim Valcea trénereként dolgozott, de ténykedett a török szövetség szakmai igazgatójaként, illetve a Pick Szeged férfi-, s a Dunaferr női együttesének edzőjeként is.
A magyar válogatottnak még halvány esélye van, hogy londoni ötkarikás kvótát szerezzen. Amennyiben a decemberi brazíliai vb-n ugyanazok a csapatok végeznek a legjobb nyolc között, mint a tavalyi Eb-n, akkor a magyar együttes jövő tavasszal részt vehet az olimpiai selejtezőn.
