Az atlétikai világbajnokság igen fiatalnak számít a vébék között, lévén csak 1983 óta rendezik meg.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) 1912-ben alapult, egy esztendőre rá pedig a tagok úgy döntöttek, hogy a nyári olimpiai játékok megfelelő erőfelmérőnek bizonyul, így nem kell külön tornát tartaniuk. A véleményük aztán a hatvanas években megváltozott, majd 1976-ban, Purto Ricóban egy tanácsülésen úgy határoztak, hogy a világbajnokságot különválasztják az olimpiától. Az elsőre Stuttgart és Helsinki adta be a nevezési szándékát, a testület a finn fővárosnak szavazott bizalmat, az atléták pedig 1983-ban álltak rajtvonalhoz északon.
Eleinte 41 számban 154 ország 1355 sportolója versenyzett egymással, majd négy évvel később (1987) Rómában már 43 sportágban 1451 induló volt, a nevezők száma pedig nőttön nőtt. Idén 202 ország 1945 versenyzője indul a vébén. Az első három torna négyéves ciklusban követte egymást, 1991-től azonban már minden második évben összemérik az erejüket az atléták, 2005-től, a 3000 méteres női akadályverseny bekerülés óta pedig 47 szám szerepel a programban.
Talán senkit sem ér meglepetésként, hogy 120 arany-, 66 ezüst- és 64 bronzérmével az Amerikai Egyesült Államok áll az éremtáblázat élén, ha Oroszország és a Szovjetunió eddigi termését összeadnánk az sem lenne elég, hogy befogják a tengerentúliakat.
Magyarország a 62. a rangsorban,első helyen még egyetlen honfitársunk sem végzett, négy ezüstöt és öt bronzot sikerült eddig összegereblyéznie hazánknak.
Idén Dél-Kore negyedik legnagyobb városa, a bő két és félmillió lelket számláló Tegu lesz a házigazdája az atlétikai világbajnokságnak. Az esemény négy éven belül már másodszor látogat Ázsiába, 2007-ben Oszaka adott otthont a rendezvénynek, négy év múlva pedig Peking lesz a rendező – közben lesz egy moszkvai kitérő is. Teguban egyébként vendégeskedett már az olimpia, a labdarúgó-világbajnokság és az Universiade is. A hőmérséklet augusztus végén is 27 Celsius fok körüli, a páratartalom pedig 70 százalékos.
A pénzdíjak:
egyéniben:
arany: 60 ezer dollár (42 ezer euró)
ezüst: 30 ezer dollár
bronz: 20 ezer dollár
negyedik hely: 15 ezer dollár
ötödik hely: 10 ezer dollár
hatodik hely: 6000 dollár
hetedik hely: 5000 dollár
nyolcadik hely: 4000 dollár
váltók (csapatonként):
arany: 80 ezer dollár
ezüst: 40 ezer dollár
bronz: 20 ezer dollár
negyedik hely: 16 ezer dollár
ötödik hely: 12 ezer dollár
hatodik hely: 8000 dollár
hetedik hely: 6000 dollár
nyolcadik hely: 4000 dollár
A legfrissebb jelentések szerint a jegyeknek már a 97 százaléka gazdára talált, ez pedig rekord a vb-k történetében. „Még sosem fordult elő, hogy ennyi néző követte volna a helyszínen az eseményeket” – lelkendezett a szervezőbizottság alelnöke, Hae-Njong Cso. Azt csak halkan tesszük hozzá, hogy amikor a tikettek elkeltek, akkor minden bizonnyal sokan egy jó kis Usain Bolt, Asafa Powell házi döntőben reménykedtek a százméteres síkfutás döntőjében, utóbbi kidőlése után azonban nagyítóval kell keresni a világ leggyorsabb emberének riválisát.
A jamaikai egyébként ha megnyeri mind a két egyéni sprintszámot (amire nagy az esélye), úgy ő lehet az első atléta, aki egymás után kétszer dupláz ezekben a számokban.
Hazánkat egy 12 fős magyar csapat képviseli majd, velük pénteken fogunk bővebben foglalkozni.
férfiak: Pars Krisztián, Németh Kristóf (kalapács), Kővágó Zoltán, Fazekas Róbert (diszkosz), Kürthy Lajos (súly), Baji Balázs (110 m gát), Kazi Tamás (800 m)
nők: Papp Krisztina (10 ezer m), Orbán Éva (kalapács), Márton Anita (súly), Farkas Györgyi (hétpróba), Madarász Viktória (20 km gyaloglás)
