Kis Gergő szerezte a magyar küldöttség első „medencés” érmét a sanghaji vizes világbajnokságon, 800 m gyorson, 7:44,94 perces bődületes országos csúccsal. Edzője, Farkas András itthonról figyeli tanítványa remeklését.
Az ajkai Rája 94 Úszó Egyesület 23 éves klasszisa életében először állhatott világbajnoki dobogón a húszmilliós kínai metropolisban. Gergő olyan versenyzést mutatott be 800 gyorson, amely csak a legnagyobbakra – például Gyurta Dánielre – jellemző: a táv második felét lényegesen gyorsabban teljesítette, mint az elsőt, a második 400 ideje 3:50,28 perc volt, szemben az első 400 idejével, a 3:54,66-tal. Rajta kívül egyedül a világbajnok kínai Szun Csang volt képes erősebb második négyszázat úszni az elsőnél. További kuriózum: Kis utolsó ötvene, a 26,64 mp a leggyorsabb volt az egész mezőnyben!
„Hát erre még én sem gondoltam, legfeljebb a hatodik helyezésben reménykedtem. De Gergő kibabrált velem, becsapott, még én sem gondoltam volna, hogy ennyire jó”, mondta az újdonsült vb-bronzérmes mestere, Farkas András – nem Sanghajból, hanem Ajkáról…
– Hogyhogy nincs kint, a tanítványa mellett? Itthon hagyta a szakvezetés?
– Árnyékra vetődött, ha botrányt sejt, Kiss László szövetségi kapitány felajánlotta, hogy én is tagja legyek a küldöttségnek, de az évek során olyan szintű fóbia alakult ki bennem a repüléssel szemben, hogy nem vállaltam a hosszú légi utat. A jelek szerint nélkülem is boldogul Gergő…
– No de három éve, Pekingben ott volt az olimpián, két éve, Rómában a világbajnokságon, és gondolom egyik városba sem lóháton utazott ki.
– De – ahogy mondtam – az évek során erősödött bennem egyre elviselhetetlenebbé ez a fóbia, és mostanra telt be a pohár.
– Akkor a londoni olimpiára sem fog kiutazni?
– Annyira ne szaladjunk előre, azt még meg is kell érni!
– Rendben, akkor kanyarodjunk vissza a 800 döntőjéhez. Ilyen versenyt írt elő a tanítványának?
– Á, dehogy, az előfutamban egy 3:56-os első négyszázra egy 3:52-es másodikat úszott, meg sem fordult a fejemben, hogy ma egy 3:54-esre egy 3:50-eset fog repeszteni. Mi különben sem csinálunk semmiféle hókuszpókuszt, nem tesszük bele előre egy borítékba az eredményt, ahogy mi úszunk, az az ajkai módi.
– Mikor beszéltek legutóbb telefonon?
– Még kedd este, mármint sanghaji idő szerint kedd este. Megmondtam Gergőnek, hogy a délelőtti edzésen mit ússzon, aztán még arról beszélgettünk, hogy szegény Fehérvári Balázs – Verrasztóék, Mutina Ági, Jakabos Zsuzsi edzője – milyen beteg, vírusos tüdőgyulladást kapott, 40 fokos lázzal fekszik egy sanghaji kórházban. Ennyi volt, különben sem szoktuk megtervezni a döntőt, az már egyéni műfaj, fejben és szívben dől el, Gergőnek pedig mindkettő a helyén van.
– Tavaly, a margitszigeti Európa-bajnokság után nem volt egy kis krízis?
– De, volt, Gergőnek nem úgy sikerült az Eb, ahogy eltervezte. Utána pihent egy jó nagyot, de szeptember végén már újra elkezdte az edzéseket, és azóta is dolgozik becsülettel. Június 5-én, Barcelonában, a Mare Nostrum versenyben úszott egy hatalmas országos csúcsot 1500-on – 15:01,43-at -, akkor már sejtettem, hogy jól fog szerepelni Sanghajban.
– Tényleg, az 1500 még hátra van!
– Szombaton lesz a döntő, nem szoktam jósolni, most sem fogok, de nagyon reménykedem benne, hogy Gergő lesz az első magyar úszó, aki 15 percen belül ússza a klasszikus távot. És az…
– …és az az újabb éremhez is elég lehet?
– Ilyesmit nem mondtam, de álmodozni azért lehet, nem?
