Csupán ketten vannak: Czékus Eszter és Kiss Szofi, akik edzőjük, Szauder Gábor vezetésével repülnek a Távol-Keletre.
„Mindketten más egyesületben kezdtük, én az Alfa SE-ben, Szofi a H2O SE-ben, három éve a válogatón találkoztunk, és akkor határoztuk el, hogy összeállunk egy duóba” – beszélt Czékus Eszter a legjobb magyar szinkronúszó páros „genezisének” kezdeteiről. „Aztán miután mindkettőnket beválogattak, egy évig csak csapatoztunk, mielőtt elkezdtük a duettet.”
Kiss Szofi veszi át a szót: „Három korosztályos Európa-bajnokságon szerepeltünk már együtt, olyan eredményeket értünk el, amilyeneket magyar szinkronúszó azelőtt még nem. Aztán voltunk utánpótlás világbajnokságon, Belgrádban illetve Görögországban, most meg utazunk Sanghajba, első felnőtt vb-nkre, ami eddigi pályafutásunk csúcspontja.”
S hogy mi az együttvéve 32 esztendős páros célja? „A legjobb 24-be kerülés, ami nem kis cél, hiszen 44 páros száll vízbe, azaz lényegében a mezőny első felében kell végeznünk. Ha ez megvalósul, a magyar műúszás, illetve szinkronúszás történetének legszebb eredménye lenne” – állítja Szofi.
Szauder Gábor régi motoros a szakmában, a kilencvenes évek elején maga is aktívan részt vett a sportág hazai beindításában, majd 1996-ban Görögországba távozott, és ott tucatnyi éven át nagy sikerrel rakta le a szinkronúszás alapjait.
„Ami ma folyik hazánkban szinkronúszás címén, annak – mondjam azt, hogy szerencsére? – nem sok köze van a tizenöt-húsz évvel ezelőtti, kissé kaotikus állapotokhoz. Ez egy zűrös sportág, nemcsak itthon, hanem általában is, egyfelől a szubjektivitása a miatt, másfelől azért, mert szinte minden világversenyt új szabályokkal bonyolítanak le. Ezért borzasztó nehéz igazán reális képet kapni, főleg, ha nem is akarunk. De ha akarunk, akkor azért lehet… Mert a ranglisták nem hazudnak” – avatott be a kulisszatitkokba a szakember.
Szóval akkor mára patyolattiszta viszonyok alakultak ki a honi szinkronúszásban?
„Azt azért nem mondanám. Itt van, példának okáért, az elnökkérdés. Az elmúlt három évben három elnöke volt idehaza a sportágnak, az állandóság nem igazán jellemzi a szinkronúszás vezérkarát” – jegyezte meg Szauder.
Ezek szerint a politika lépten-nyomon „bekavar”…
„Valahogy úgy. A BKV-botrányok nyomán főpolgármester-helyettesi posztjáról távozni kényszerülő Hagyó Miklóst tavaly februárban Pesti Imre követte az elnöki poszton, most pedig dr. Kornya László vezeti a szövetséget, aki Pesti alelnöke volt. Mindegyiknek újra meg újra elmagyarázni, hogy mi az a szinkronúszás – ez kissé macerás.”
Na, de ha az illető nem is hallott a szinkronúszásról, akkor miért lesz elnök? Talán a lánya szinkronúszó?
„Egyikőjüknél sem volt ilyen motivációs tényező, szerintem általában kihívásnak, egy szép kihívásnak gondolják az elnöki tevékenységet. Mégiscsak egy olimpiai sportágról beszélünk, még ha nálunk nem is igazán elterjedt és népszerű” – világít rá a magyar viszonyokra Szauder Gábor.
Kiss Szofi és Czékus Eszter egy idei gyakorlata:
Miközben a világban hódít, olyannyira, hogy például az atlantai olimpián az egyik leglátogatottabb sportág volt, s azóta is az az ötkarikás játékokon.
„Világszerte roppant népszerű, de Európában is az, elég az orosz, az olasz, a spanyol szinkronúszást nézni, a görögöknél őrület van minden versenyen, Ázsiában Amerikában úgyszintén. Tavalyelőtt a római vb-n kilencezren nézték nap mint nap a versenyeinket, a 2005-ös montreali vb-n nyolcezren, de a 2001-es fukuokai vb volt a csúcs, ahol tizennégyezer néző szurkolt a szinkronúszó viadalokon.”
Nem kell messzire menni, a 2006-os budapesti Eb-n is telt házzal ment a szinkronúszás…
„Úgy van. Ha valaki nagyon komolyan veszi ezt a sportágat, akkor rájön, hogy remekül eladható, médiaértékkel rendelkező sportról van szó. Talán ez lehet a másik motiváció.”
Csak hát a tömegek hiányoznak, idehaza feltétlenül. „Ennek ellenére három éve elkezdtünk egy utánpótlás-programot, amely most kamatozik ennek a két, 16 éves lánynak a vb-szereplése képében. Van egy jó utánpótlás csapatunk is, Szofiék is közülük kerültek ki. Ők most náluk átlagban tíz évvel idősebb ellenfelekkel versenyeznek Sanghajban. Aztán áprilisban jön az olimpiai kvalifikációs verseny – mindenképpen szeretnénk kijutni Londonba.”
S ahhoz mi kell? „Jövőre a kvalifikáción a 24-be kell kerülni. Ez legalább olyan nehéz, mint a vb-n elérni ugyanezt a helyezést. Amúgy Sanghajból csak a kontinensek legjobbjai jutnak ki az olimpiára, no meg a brit kettős a rendező jogán. Erre nincs esélyünk, marad az olimpiai selejtező.”
Ahol az életben maradásért küzd a sportág. Konkrétan két legjobbja, Kiss Szofi és Czékus Eszter.