Mindig mondják, hogy a harmadik helyről döntő mérkőzés a vesztesek meccse, amin már nem elég motiváltak a csapatok. Oroszország és Csehország szerencsére rácáfolt erre az állításra.
A bronzcsata első harmadának úgy vágtak neki a felek, mintha dupla adag vért ittak volna az öltözőben. A címvédő Csehország már a negyedik percben megszerezte a vezetést, Roman Cervenka talált be hivatalosan, a pakkot azonban egy védő rúgta be szerencsétlen mozdulattal a kapuba.
A játékrész feléhez közeledve az oroszoknak elég volt 15 másodperc a fordításra, Petr Prucha azonban kisvártatva egyenlített, így szűk tíz és fél perc játék után már 2-2 virított az eredményjelzőn. Ezt egy kisebb pauza követte, mely alatt a csapatok a védekezéssel is foglalkoztak. A harmad végén azért jött az újabb gól, Ilja Kovalcsuk vágott a hálóba egy vasról lecsorgó korongot.
A második etap elején Prucha zárkózott fel Kovalcsukhoz második góljával. A játékrész közepén Cervenka használta ki az egyik orosz védő kapitális hibáját: a bekk saját kapuja felé ütötte a korongot, de röviden, a cseh lecsapott rá és betalált. Kisvártatva már kettő volt közte, Cervenka nyúlt bele tanárian egy lövésbe a kapus előtt. Egy perc múlva egy kis videobírózás után szépített a szbornaja, 5-4-es cseh vezetésről jött a záró felvonás.
Az orosz gárdában nem volt meg az átütőerő a záró húsz perc elején, majd Jan Marek használta ki egy védelmi megingást, Csehország így közel került a bronzérem megszerzéséhez. Ovecskinék egyszerűen nem találták a fogást ellenfelükön, ahogy pedig teltek a percek, egyre hitehagyottabb lett a fehérmezes csapat.
Csehország még Tomas Plekanec révén szerzett egy üreskapus gólt, 7-4-es győzelemmel húzta be a harmadik helyet a címvédő együttes.
