Edson Arantes do Nascimento Minas Gerais állam egy kisvárosában született. Gyermekkora szegénységben telt, társaival labda helyett gyümölccsel vagy papírral kitömött zoknival focizott. Pelé (felvett neve semmit sem jelent) 15 évesen került a Santos csapatához, ahol első bajnoki mérkőzésén négy gólt lőtt, majd 1957. július 7-én a válogatottban is bemutatkozott.
Az 1958-as svédországi világbajnokság legnagyobb felfedezettje a Fekete Gyöngyszem volt. A franciák ellen mesterhármast ért el, a döntőben két gólt lőtt a svédeknek, s máig ő a világbajnokságok történetének legfiatalabb gólszerzője. 1962-ben a chilei világbajnokságon az első mérkőzésen megsérült (igaz, gólt is lőtt), de a világbajnoki aranyérmet átvehette. Hazatérve a brazil kormány nemzeti kincsnek nyilvánította, hogy megakadályozzák külföldre szerződését. Az 1966-os vébén megint csak megsérült, csapata nélküle a legjobb nyolcig sem jutott el. Pelé negyedik világbajnokságán vigasztalódott: 1970-ben Mexikóban végig remekül játszva vezére volt a csapatnak, a 4-1-re megnyert döntőben egy gólt lőtt az olaszoknak.
Összesen 1363 mérkőzésen lépett pályára és 1281 (más számítások szerint 1284) gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 0,93 volt. Száztizenegy (szigorúbb elvek szerint 92) válogatottsága során 97 (77) alkalommal talált a hálóba. 1958-ban a Sao Pauló-i bajnoki szezonban 139 gólt lőtt, 1964-ben a Botafogo ellen nyolc alkalommal volt eredményes. Az egész ország által hőn áhított ezredik gólt 1969. november 19-én, büntetőből szerezte, ezután a mérkőzés félbeszakadt, Pelét az ünneplő tömeg vállán vitte le a pályáról. Ő maga legszebb góljának azt tartja, amelyet 19 évesen lőtt a Juventusnak: négy védőt játszott úgy át, hogy közben a labda nem esett a földre, majd elegánsan a kapuba fejelt. A mérkőzésről sajnos nem készült felvétel, a gól mégis látható: egy háromdimenziós animációkra specializálódott cég rekonstruálta azt Pelé kérésére.
Utolsó válogatott meccsét 1971-ben a Maracana Stadionban játszotta, a 200 ezres közönség síri csöndben figyelte, amint a 10-es számú mezt egy tízéves kisfiúnak adja át. 1974-től 1977-ig az amerikai Cosmos csapatában “vezetett le” a világ akkoriban legjobban fizetett sportolójaként.
Visszavonulása után sikeres üzletember lett, majd 1994-től Brazília sportminisztere volt, de posztjáról a politikusokban csalódva, keserű szájízzel lemondott. Siker lett saját kezűleg írott emlékirata is, több dokumentumfilmben és játékfilmben szerepelt, és több dalt komponált.
Első feleségét 1966-ban vette el. 1978-ban váltak el, fura körülmények közt: az asszony ügyvédjei autogramgyűjtők közé vegyülve íratták alá a focistával a papírokat. 1994-ben nősült újra, házasságaiból és azon kívüli kapcsolataiból összesen hét gyermeke született.
Pelé a sportág élő legendája. Hazájában már 1966-ban szobrot kapott, ötvenedik születésnapja nemzeti ünnepnek számított. Amikor egy rabló rájött, hogy őt akarja kirabolni, elnézést kért, és elszaladt.
Ő volt az első labdarúgó, akit 1970-ben az év sportolójává választottak, ő az első sportember, akit az UNESCO tiszteletbeli nagykövetévé nevezett ki. 2000-ben a FIFA (Maradonával együtt) az évszázad játékosának választotta.
