A visszatérő egység az észak-kínai Belső Mongólia területén landolt. Az alig három köbméteres belső térrel rendelkező kapszulába először egy orvos lépett be és ellenőrizte az űrhajósok egészségi állapotát.
A gravitációtól “elszokott” űrhajósok a landolás után egy órával, helyi idő szerint 11 óra után hagyták el a kapszulát. Elsőként a parancsnok Csing Haj-pong, majd Liu Vang és végül – némileg hosszabb várakozást követően – Kína első női űrhajósa, Liu Jang lépett ki. A szabadban valamennyiüket székekre ültették, majd néhány mondatos nyilatkozatot tettek.
A pekingi parancsnoki központban az űrprogram vezetője bejelentette, hogy a Sencsou-9 küldetése sikerrel végződött, majd Ven Csia-pao kormányfő felolvasta a politikai, állami és katonai vezetés gratuláló levelét, amelyben fontos mérföldkőnek nevezte a “kínai űrprogram legújabb sikerét”.
A Sencsou-9-et június 16-án indították az északnyugat-kínai Góbi sivatagban lévő űrközpontból, és űrhajósai június 18-tól tartózkodtak a Föld körül keringő Tienkung-1 űrállomásmodul fedélzetén, ahol különböző kísérleteket, tudományos megfigyeléseket végeztek. Az első automatikus dokkolást követően június 25-én hajtották végre legfontosabb küldetésüket: az űrhajó és a kísérleti űrállomásmodul közötti kézi vezérlésű összekapcsolódást.
Kína idén – az űrprogram második szakaszának részeként – a Sencsou-10 űrhajóval még egy utat tervez a modulhoz. A harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium. A tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel.