Poszt ITT vélemény

Fiala: Vona produkciója káprázatos volt

Vona Gábor, a Jobbik elnöke „Álruhás országjárásnak” becézett turnéja során azért járt a hét elején Ásotthalmon, mert beszélni akart Toroczkai László polgármesterrel – nem mellesleg pártja alelnökével – arról a helyi rendeletről/viccről – megfelelő rész aláhúzandó -, ami a burka viseletét, a mecsetépítést és a melegházasság népszerűsítését  is betiltotta, ha minden igaz, csupán egyetlenegy napra:

„3.§ E Rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.”

A téma megihlette az Egyenes beszéd szerkesztőségét, és interjút ajánlottak a polgármesternek. Kálmán Olga zavaros/zavarodott felkonferálásából azonban az derült ki – kapaszkodjanak meg! -, hogy Toroczkai „helyett” Vona érkezett.

Kálmán Olga a szervezési anomáliát azzal a – szerinte valószínűleg frappáns – mondattal próbálta feloldani, hogy, idézem: „másfél perccel műsorkezdés előtt, minden vendég kincs”, miközben én ekkor még azt latolgattam magamban, hogy ez valószínűleg csak egy vicc lehet.

Tévedtem. Nem kicsit, nagyot.

Mert döbbenten azt kellett konstatálnom, hogy az ATV-ben meglehetős otthonossággal mozgó Vona, akinek arcán, Kálmán Olgával szemben, a zavar minimális jele sem mutatkozott, arról informálja a nagyérdeműt, beleértve a műsorvezetőt, hogy ő napok óta készül erre a beszélgetésre, mivel sajtófőnöke már hétfőn tájékoztatta a tévé meghívásáról.

h2

Kálmán, valószínűleg a mundér becsületét akarta védeni azzal a mondattal, hogy szervezési nehézségekkel nem illik hosszan traktálni a nézőket, majd páratlan rögtönző képességét latba vetve vágott az interjúba Toroczkai „szinkronhangjával”.

Vona produkciója káprázatos volt: nem elég, hogy megválaszolta az eredetileg Ásotthalom polgármesterének feltenni szándékozott kérdéseket, de annyira magabiztos volt, hogy előbb faarccal közölte, hogy az élő adás pillanataiban Toroczkai feltehetően már vidéki otthonában tartózkodik a családjával, hogy rögtön ezután arról biztosítsa a nagyérdeműt: hogyha meghívnák – újra vagy először? -, biztosan eleget tenne az invitálásnak.

Ekkor a szemeimet – melyek meglepetésükben kiestek a helyükről – már a bal tenyeremben tartottam, ezért a jobb kezemmel kellett megtámasztanom leeső államat.

Hogy milyen volt egyébként az Elnök Úrral a beszélgetés?

A nyitó percekhez képest – szerintem, a tévedés minimális kockázatával – teljesen érdektelen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik