Gerlóczy: Morális válság az általános iskolában

A gyerek (6) bevallotta, hogy hazudott. Úgy fogalmazott: Mama (36), engem bánt valami. Anyuka megkérdezte: mégis mi bánt, kislányom? A gyereket az bántotta, hogy hazudott, és azt is elárulta, hogy kinek: a tanár néninek. Ekkor már sejteni lehetett, hogy a gyerek az iskolában hazudott, márpedig a tanár néninek, mégpedig nagyot, bántotta ez a hazugság a kis lelkét, a gyereknek bűntudata volt. Már csak azt kellett kideríteni, hogy mit hazudott a gyerek, és miért hazudott. Mindég erről a legnehezebb beszélni, de a gyerek összeszedte magát, és elmondta, kimondta: azt hazudta, hogy kakilni volt (a vécén), pedig ez nem volt igaz, mert a gyerek – és ezt is bevallotta – valójában csak pisilt (ugyanott). Az általános iskola, amelynek vécéjébe a gyerekek hol kakilni, hol pisilni járnak, és ahol ez a megdöbbentő eset is történt, itt található az Újlipótvárosban. Szegény környék, bányászvidék, nehéz sorsok, torokszorító nyomor. Az iskola vécéjében, mint ebből a történetből kiderült, nincs vécépapír. Miért is lenne? Hiszen a vécépapírt csak nemrég fedezték fel, a múlt heti Magyar Időkben írt róla Jan Zsitui tudós és hivatalnok (1485). Ezt a cikket a tanár néni is olvashatta, mert – ha nem is a vécébe – a tanterembe ezen a héten már került vécépapír, melynek használatára – higiénikus céllal – a gyermekek is leadhatták igényüket, mégpedig imigyen: pisilés, két egység vécépapír, kakilás: négy-hat egység vécépapír, perforáció mentén, csókolom, kérek szépen. A gyermek – talán már sejti a kedves olvasó – azt hazudta, hogy kakilni megy, holott csak pisilni készült. Három egységnyi vécépapírral károsította meg az iskolát, de kicsi lelke nem bírta a bűntudat e súlyos terhét, és bevallotta: egy pisilésre öt egység vécépapírt használt el. Az anyuka ekkor megkérdezte: és le is húztad, kislányom? A gyermek pedig felelt: le. Mind az ötöt? Mind az ötöt! Az anyuka – mondanom sem kell – majdnem elsüllyedt szégyenében. Az ő lánya, sose gondolta volna, hogy az ő lánya képes lehet ilyesmire, ilyet hazudni, ilyet: hogy kakilni volt! Pedig – és ezt már sose mossa le magáról – nem kakilt ő, csak pisilt. Csak pisilt. Csak pisilt.