A dohányboltban egy A4-es lapot celluxoztak a pultra, amely a forintbankjegyek és -érmék elfogadási szabályairól tájékoztatja a vásárlót.
– Ez micsoda? – kérdezem az eladót.
– Oda van írva.
– “A hamis bankjegy és érme fizetésül nem fogadható el.”
– Bizony!
– Nem lehet hamis bakjeggyel fizetni?
– Nem.
– Mióta?
– Én azt nem tudom.
– A rohadt életbe már!
– Mégse lesz akkor a cigaretta?
– De, mindenképpen, csak ez most hidegzuhanyként ért.
– Hát én nem tudom!
– A kurva anyjukat, de tényleg!
– Sajnálom.
– Akkor kártyával fizetek.
– Rendben van.
– Tessék. Elképesztő ez az ország, de tényleg!
– Hát én nem tudom.
– Rohadékok!
– “A hamis bankjegy és érme fizetésül nem fogadható el.”
– Bizony!
– Nem lehet hamis bakjeggyel fizetni?
– Nem.
– Mióta?
– Én azt nem tudom.
– A rohadt életbe már!
– Mégse lesz akkor a cigaretta?
– De, mindenképpen, csak ez most hidegzuhanyként ért.
– Hát én nem tudom!
– A kurva anyjukat, de tényleg!
– Sajnálom.
– Akkor kártyával fizetek.
– Rendben van.
– Tessék. Elképesztő ez az ország, de tényleg!
– Hát én nem tudom.
– Rohadékok!
