Ez sajnos durwára nem igaz, nemhogy másokat, de magamat sem tom mindég finanszírozni, de még lehetek én a soros, legalábbis annyiban, hogy célkeresztbe kerülhet bárki, akire rá lehet kenni, hogy nem mink csesztük el, hanem tik. De sőt, nem egyszerűen tik, mert a sok okosságból, ami a napokban sugárban dőlt ki a kormánypolitikusi szájakból, megint kirajzolódik a jól ismert profil, a bűnbak kampós orrú arcéle, a bűnbaké, aki most a hazaáruló civileket finanszírozza, és teljesen igazuk van. Ezek a civil szervezetek ugyanis az épeszű európai demokrácia utolsó műhelyei-bástyái, teljesen jogos és érthető (az ő szemszögükből), hogy ezeket a közösségeket látják-láttatják fő ellenségüknek, és a kommentek tanúsága szerint a dolog működik, a munkáslevelezők már követelik, hogy úgy bánjanak el velük, mint Putyin a saját démonizált-dehumanizált civiljeivel. Ezt is megértük, hogy bő negyedszázaddal a liberális demokrácia bevezetését követően a magát kereszténynek és demokratának csúfoló pártállami-kormányzati elitek újra egy egyébként nyolc gyilkossággal kapcsolatba hozott szovjetorosz diktátor micsodáját micsodálják, miközben azt az Európát gyalázzák, amely (aki) őrült pénzeket pumpál a saját gusztustalan levében fortyogó, gyűlölettől fuldokló Ungur-Bungurisztánba, hátha lesz belőle valami. Hát nem, így is Európa leggyengébb GDP-növekedését produkáljuk, tyaja, nem fociarénákat kéne építeni a budik mögé egy országban, ahol nincs foci, hanem egy bátor és vidám valamit, aminek a lényege a kooperáció az ország mindkét felével. Nem bűnbakká és bűnözővé titulálva mindenkit, aki nem akar exkágébésekkel szotyolázni a blaszkettő vippáholyában, miközben egy csodacsapat éppen az egyik legnagyobb történelmi lehetőségünket cseszi el, kábé utoljára.
