Csíkszereda festői szépségűnek korántsem nevezhető belvárosán egy sugárút fut keresztül, egy bő kilométer hosszúságú sugárút, amely napközben forgalmi dugók, araszolások és dudálások és idegeskedések helyszíne. Bár a dugó az üres mellékutcákat használva könnyűszerrel kikerülhető, a csíkszeredaiaknak úgy tűnik nem áll szándékában kikerülni ezt a dugót, élvezik ezt a dugót, a nagyváros illúzióját, a dudálást és araszolást és idegeskedést a sugárúton, mely a festői szépségűnek már sokkal inkább nevezhető sétálóutcához vezet, ahol pizzériák és mexikói éttermek várják a forgalmi dugóban, a stresszes nagyvárosi életben elfáradt, éhes székelyeket.
