A nyílt és a háttérhatalmak olyan rendszert építettek fel, amely az agyelszívást is szolgálja – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén.
Ne gyertek nekem azzal az ordenáré csúfolódással, hogy ebben lehet valami, lám, az ő példája is mutatja, hogy az agyelszívás sikeres volt. Nem, ő ezt komolyan gondolja és elhiszi, vagy ha nem, pontosan tudja, hogy elhiszi az ő kis közönsége, amely épp’ elég nagy ahhoz, hogy őtet hatalomban tartsa. Ezt a háttérhatalom-dolgot ex-tanácsadója, Bogár közgazdász nyomassa, röviden: mindenről a zsidók tehetnek. És ez megrezgeti a jobboldali szívek eolhárfáját, mert a magyar jobberség strukturális eleme az antiszemitizmus, nem hab a tortán, hanem a torta maga, a vesztesek: a modernizációban lemaradt dzsentri és a cselédmentalitású plebs, a különítményes és a nyilas házmester szerelemgyereke. Az aktuális buktát rá kell kenni valakire, mert mindig más a hibás, na kire, na ki másra, mint az örök kipásra, a bolygó zsidóra, aki zsidó bolygót akar csinálni a szakrális ősföldből, és hun Ahasvérus, hun Rotschild, hun egy Soros, hun egy Fischeriván, hun egy Gyurcsányferenc alakját ölti magára, jahogyaz gój? Mindegy, előbőrbe bújt farkas, aki két gyerekvér-smoothie közben chemtrailezik egy jót, hogy kiirtsa a magyart, traumatizálja a nemzettestet, mint úszóedző a süldőlányt (fiút, tudnának mesélni páran a meleg vízről is), hogy helyet csináljon a magafajtának, ergo, quod erat demonstrandum, ezért szívja el a háttérhatalom a zagyat is.