Egészen félelmetes tud lenni, amikor egy írás úgy gyűlölködik, hogy közben váltig tagadja, hogy bármi köze lenne a gyűlölethez. A kormányoldali lappá alakított Napi Gazdaság cikke ilyen. Se a hazai jobboldali, se a baloldali lapok nem tudnak a migránskérdésre úgy nézni, hogy ne csak a saját szűklátókörűségüket és a mostani cikk által is emlegetett politikai haszonszerzést mutogassák. De az igazi döbbenet, hogy jelenleg a menekülteket istápoló civilekben mértéktelenül több keresztényi könyörület van, mint a magát kereszténydemokratának hirdető jobboldalban.
De lássuk is Megyeri Dávid Hamis migránsromantika című írását, amiben azért vannak logikai bakik, az általa emlegetett józan észt semmibe vevő érvek.
1. Abban igaza van, hogy nem minden bevándorló menekült, de pár sorral lejjebb már keveri a dolgokat az IKEA-fotelből. Egy szülő nagy valószínűséggel nem indítja útnak a gyerekét a világ túlsó fertályára, ha nincs nyomatékos oka rá. Lehet, hogy kiskorú veszélyeztetése az utcán altatni a gyereket, de Szíriában pl. háború van, véresebb, mint Boszniában volt. Szóval az még inkább veszélyeztetés lenne, hogy a gyerekkel otthon maradnak Aleppóban, hátha egy derűs reggelen tüzérségi lövedék csapódik be a lakásban.
2. Megyerinek abban is igaza van, hogy igenis előfordulhatnak “barbár esetek”, nem minden migráns szentéletű, bombák elől menekülő, kedves figura. Akadhat, aki a II. János Pál pápa térre szarik, lehet olyan, aki verekedést provokál, egyenesen merényletre készül, de a többségre rásütni ezt a billogot megintcsak gyűlölködés. A veszélyes elemek kiemelése a titkosszolgálat feladata.
3. A szerző folytatja ezt a vonalat, finoman utalva rá, hogy a migránsok “le akarják robbantani a befogadók közös otthonát” (volt ilyen Magyarországon?) és az ételcsomagokat bontatlanul a kukába dobják. Ezt józan ésszel nehéz elképzelni, sőt, egyszerűen nem működik a dolog, kapok ingyenkaját, alap, hogy megeszem. Aki kidobja, az tényleg hülye, és a menekültek között is kisebbségben van.
4. Ami különösen kártékony a cikkben, hogy a migránsoknak segítő civileket összemossa a hazai baloldallal (Megyeri úr, egyetértünk, a hazai baloldal maradjon távol tőlük, a menekültektől, mindenkitől, akitől lehet), így az egyszeri olvasó fejében össze is áll a logikai sor: globális baloldal=hazai baloldal=kamu civil szervezetek=gazdasági bevándorlók, akik terekre szarnak.
5. Vannak itt külpolitikai hiányosságok is. David Cameronék fényes győzelmet arattak a brit választásokon, de azért nem mosták le a baloldalt annyira (11,3 millió szavazat vs. 9,3 millió szavazat), és a Skót Nemzeti Párt is segített nekik. Csakhogy a hazai kormány kedvenc választási rendszere működik a briteknél: egyéni körzetek vannak, szóval az erősebb párt kb. mindent visz (Cameron sótlan ellenfelét, a balos Ed Millibandet meg hagyjuk is). Az meg megint csúsztatás, hogy Barack Obamáék direkt boldog-boldogtalannak állampolgárságot akarnak adni, hogy nyerjenek. A republikánus előválasztások egyik esélyese, Jeb Bush elég különutasan áll a helyzethez, miközben Obama úgy nyert 2008-ban, hogy nem ő adott választójogot a rászavazóknak.
A lényeg, hogy maradjunk a józan ész és a keresztényi szeretet oldalán, és ne vegyünk egy kalap alá senkit, amíg nem tudjuk, mi elől menekült el otthonról és milyen ember legbelül. Mert akkor olyanok leszünk, mint a kommunista antikrisztus Sztálin, aki szeretett népcsoportokat bűnbaknak megtenni. A pártokról (mindkét oldalon) meg csak annyit írnék, amennyit Nunzio Galantino olasz püspök mondott nemrég menekültügyben:
“a rendkívül ostoba kijelentések semmi mást nem szolgálnak, minthogy egyes pártok szavazatokat tudjanak összekaparni maguknak.”
