Azt mondta a Csaba, hogy ezt aztán meg ne írd, nem kell ezt megírni, nem azért meséli, úgyhogy nem is írom meg, csak elmesélem, most, hogy a Habony hetvenezerért vett vodkát és adott még harmincezer borravalót, hogy annak idején egy belvárosi étteremben egy szocialista polgármester, akit azóta csúnyán meghurcoltak, de végül megúszta, mert az igaz, tisztességes emberek a végén mindig győzedelmeskednek, rendelt a konyhán 2500 rántott húsos szendvicset, buli volt a székházban, na, van ilyen, és a dolgos polgármester maga ment el Jaguárjával a szendvicsekért, többször fordult a rántott húsos szendvicsekkel megpakolt rozoga kis kocsijával, aztán kért számlát, Csaba kapott egy jelentősebb összeget a segítségéért, és a végén, amikor a számlát a pártházban a szendvicsekkel együtt leadta, még keresett is az ügyleten a leleményes polgármester, mindenki jól járt, Csaba tartotta a száját, mert ő is jól járt, a rántott húsos szendvicsek pedig rendkívül finomak voltak, zabálták a szocik, és örültek, hogy milyen szép az élet, és milyen sikeres kis közösség az övék, ünnepeltek, és azt hitték, hogy ez majd örökké tart, ahogyan ezek is azt hiszik, hogy ez majd örökké tart, és ők sérthetetlenek. Nem tudom, kinek adta Habony azt a borravalót, nem tudom, ki szolgálja ki őt esténként, de jobb, ha tudja: az az ember egyszer még mesélni fog róla. Sokat.
