Poszt ITT

Meanwhile in Hungary

A mekis srác észrevesz, vagy inkább kinéz magának.

Meanwhile in Hungary

Vasárnap dél, egy McDonald’s valahol Magyarországon. Egy árva kutyaugatás nem engem szólít nevemen. Belépek az ajtón szemüvegben, borotválatlanul. Mint egy szombatszökevény, pedig én még a péntekről maradtam. A pult előtt senki. Végül is vasárnap dél jobb körökben még a szombathoz tartozik. A mekis srác észrevesz, vagy inkább kinéz magának.

– Szia, parancsolj.

– Szia, kérek szépen két McRoyalt, egy M&M’s-es McFlurryt, egy kis krumplit és egy almás pitét. Elviszem.

Beüti a gépbe a tételeket. Semmi menübenadhatom, vagy ha eztmegazt kérsz hozzá, akkor… Gyanút is fogok, hogy itt valami nincs rendben.

– 2690 forint lesz – hadarja, köhint és intézkedni kezd.

Ránézek a pénztárgépre, a kijelzőn ez áll: 2590 forint. A múlt héten 40 forinttal próbáltak átbaszni ugyanitt. Azóta kerül az a másik srác. Kiszámolok 2500 forint Erzsébet-utalványt, és 100 forint készpénzt, a kezébe adom.

– 2690 forint lesz – hazudja a szemembe egyetlen pislogás nélkül.

Rámutatok a kijelzőre.

– Oda 2590 van írva.

– Ja, tényleg – mondja -, akkor még vissza is adok egy tízest, parancsolj – és innentől nem néz a szemembe, lepakolja a pultra a csomagot, hátat fordít és elhagyja az eladóteret.

Kilépek az ajtón, fenn salétromos menny ragyog, hűvösen lehajtom fejem. Számolgatok: ha egy műszakban csak 20 vendéget sikerül így lehúznia az – heti 5 munkanappal számolva – 40.000 forint havonta. Valaki szerint 47.000-ből már meg lehet élni.

Hát, nem tudom.


Fotó: AFP / Jimin Lai

Ajánlott videó

Olvasói sztorik