Poszt ITT

Einstand és pereskedés:ez a követendő példa

Jön az állami tulajdonú közműszektor. Orbán a Pécsi Vízművek államosítását hozta fel példaként. A cég szappanoperába illő 2009-es einstandja máig emlékezetes, az államosítás hasznossága is megosztja a szakembereket.

Korábban a témában:

Egy-két éven belül jöhet az állami tulajdonú közműszolgáltatói rendszer, szól Orbán Viktor víziója. A miniszterelnök péntek reggeli, kéthetente szokásos interjújából a Kossuth Rádióban pedig az is kiderült, mire számíthat az a közműszolgáltató, amelyik nem adná a jussát.

Az állami kézben, a tervek szerint nonprofittá váló közműszektorról beszélve Orbán kvázi sikertörténetként emelte ki a Pécsi Vízművek (PV) korábbi visszavásárlását. Idézzük fel, miként került a PV ismét állami tulajdonba.

Kényszerházasságban

A történet majd’ 20 évvel ezelőtt kezdődött. A pécsi önkormányzat 1995-ben adta el a PV részvényeinek 48 százalékát a francia Lyonnaise Des Eaux-nak 358 millió forintért. A vevő 25 évre kapta meg a részvényeket és a cég irányítási jogát. A vízdíj emelését ugyanakkor az eladó korlátozta: a limitet egy igen összetett képlet alapján határozták meg, de a lényege, hogy a vízdíj nem emelkedhetett az inflációnál nagyobb mértékben.

A franciák kisebbségi partnerként egyébként is ki voltak szolgáltatva az önkormányzatnak. A vízdíjról mindig is a pécsi közgyűlés döntött, nem ritkán – jellemzően választások előtt – a piaci logikát félretéve alacsonyan tartva a fogyasztói árakat.

A PV adózott nyeresége 2009 előtt általában 300 millió forint körül mozgott. Ebből a város és a Suez (amely időközben megvette a tulajdonrészt a Lyonnaise-től) 90-90 milliós osztalékhoz jutott.

A városvezetők azonban sokallták a franciák által kivitt osztalékot, emellett pedig úgy okoskodtak, hogy a Suez nélkül a vízdíj csökkenthető lenne a felújítási költségek visszafogásával.

Érdekes, hogy az 1995-ös privatizációs szerződést Páva Zsolt, Pécs jelenlegi fideszes polgármestere írta alá, aki akkor is (1994-1998) a város első embere volt. Ma az államosítás rendíthetetlen harcosaként tűnik fel. A PV teljes állami tulajdonba vétele tehát a Páva 2009-es visszatérése előtti szocialista városvezetés ötlete volt.

Mindenre van megoldás

Mivel azonban a Suez a szerződés értelmében 2020-ig rendelkezett a cég irányítási jogaival, a városnak sokat kellett volna várnia tervei megvalósításával. Inkább 2009-ben létrehozták a Tettye Forrásház Zrt.-t és erre a cégre bízták a város vízszolgáltatását. A franciáknak ez nem tetszett, tárgyalni akartak. Majd egy szép őszi napon, október 5-én a város és a Tettye testőrökkel foglalta le a PV székházát. A cég vezetőit egyszerűen kizárták az épületből, a 330 alkalmazottat pedig áttették a Tettyéhez.

Megágyaz neki

A rezsicsökkentés tökéletes előkészítése a közműcégek államosításának: az ellehetlenített piacon a vállalatok elértéktelenednek, így az állam olcsón hozzájuthat még a nagyobb cégekhez is.

Természetesen pereskedés következett. A bécsi választott bíróság végül 3 milliárd forint kártérítésre kötelezte Pécs önkormányzatát a vízműszékház birtokbavétele és a Suez elmaradt a nyeresége miatt. A város nem járt rosszul az ítélettel: a Suez eredetileg 10 milliárdot követelt.

Hiába sikerült végül 7 milliárdot lefaragni a kártérítésből, Pécsnek így sem jön jól a pluszkiadás. A város évi 30 milliárdból gazdálkodik, igen szűkösen. Az elmúlt három évben egyébként sem mennek jól a dolgok. A munkanélküliség rekordméretű, 14 százalékos, a beruházások elmaradnak, amit az emelkedő helyi adók mellett talán éppen péládul az érvényes szerződéssel rendelkező Suez kiebrudalásával járó befektetői bizalomvesztés, piaci bizonytalanság is súlyosbít.

De legalább elntűntek a franciák. Vitték a pénzüket is.

A minőség rovására mehet

A pécsi példa az ár és a minőség kapcsolatáról is tanulságokkal szolgálhat.

Pécsett a víz mindig is drágább volt az országos átlagnál. A magasabb árakat egyrészt a város hegyes-völgyes földrajzi fekvése indokolta, mivel ilyen terepen több energia szükséges a víz mozgatásához, de ennél még fontosabb, hogy a PV az árbevételének nagyjából 15 százalékát, évente körülbelül 1 milliárd forintot folyamatosan a vezetékrendszer korszerűsítésére fordított.

A vállalat európai színvonalú szolgáltatásait maguk a pécsi városvezetők is elismerték, azonban azt már nem tolerálták, hogy mindez a fogyasztói számlákon is megjelenik. Főként tehát ez motiválhatta az államosítást.

Hiszen a városok többsége megspórolja ezt a kiadást, így tartva alacsonyabban a fogyasztói árakat. Ha pedig a rendszer a karbantartás elmaradása miatt összeomlik, segítséget kérnek az államtól. A vezetékek felújítását tehát közös adóforintokból finanszíroznák, azonban ezeknek a szövevényes útját az átlag választó kevésbé kíséri figyelemmel, mint a sárga csekken lévő számot.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.