34 őszinte másodperc egy frenetikus humorú miniszterelnökről. Kis színes, érdemes nézegetni, ha valaki nem értené, mitől, milyen kontextusban és meddig tahó, például, Illés Zoltán. Történik, a magyar parlamentben, egy lift előtt.
Kisasszony: Miniszterelnök úr…
Miniszterelnök: (férfimód igazít valami a nadrágszíja alatt, odanyúl, így mondanám) Csókolom, kisasszony.
Kisasszony (méltatlankodva, de rámenőtlenül:) Illés Zoltánnak kell valamit tennie, bocsánatot kérnie vagy ilyesmi?
Miniszterelnök: Illés Zoltán sajnos még nem tudott felnőni a baloldalhoz, úgyhogy még erősödnie kell. Bocsánat. (felkacag a saját szellemességén, odalép a lifthez, de az bezáródik, megnyomja a gombot, nem nyílik, kinyitom én, mondja, majd fogja és mint egy óvodás isten, szétfeszíti a liftajtót, kísérői kíséretében diadalmasan bevonul, megfordul)
Kisasszony (kintről, enyhe rosszallással): Nem hiába férfiparlament.
Miniszterelnök: Így mennek a dolgok. (mosolyog, nagyot csippent a szemével, lehengerlő simlisárm, az ajtó becsukódik)
