Az állam jobban tudja nálunk a dolgokat, mert a dolgok bonyolultak. A dolgokhoz az emberek nem értenek, csak az állam, mert a dolgok megoldásához hatalom kell. A tudás hatalom, ezért a hatalom tudás. Ilyeténképp az államnak hatalma van, ezért okos is. Nem úgy, mint az emberek, akik bár megválasztották az állam irányítóit, ettől függetlenül ostobák.
Például az emberek nem tudják az asszonyoknak betenni maguktól a dolgokat, mert önbeginázva, dallamtalan zenétől befolyásolva járják az utcákat, megy a szingliskedés, promiszkuitás és olyanok, amikről még egy rendes embernek nem is illik tudnia, ahelyett, hogy összejönnének az asszonyokkal tisztességes szándékkal. Hát mindenre az államnak kell gondolnia? Hát az állam nélkül már semmi sem megy? Az lesz a vége, hogy külön TEK-es kell minden trafikba, hogy a magukat fagyizónak kiadó, multibérenc tinihordákat meg lehessen állítani a cigarettavásárlásban? Minden bíró mellé egy rendőrt kell állítani, hogy rendesen végezze a dolgát, ne kummantson munkaidőben és perelhúzzon? Hetente meg kell majd látogatni az Alkotmánybíróság elnökét, hogy tudja, mi a dolga? Hát így nem fognak menni a dolgok! Nekünk államra van szükségünk, aki eldönti, hogy puha vagy kemény fogkefét vegyek és segít meghatározni a zenei ízlésemet, aki kiválasztja helyettem, melyik színházba járjak, nem fogom én egész nap azt a mocskos Fideliót olvasgatni. Nekem legyen megmondva, hogy ki az, akit nézhetek, és ki az, aki például úgy van felülreprezentálva, hogy indokolatlan a társadalomban. És nekem mondják meg, hogy ki a buzi, mert engem érdekel. Hozzák nyilvánosságra a nekem nem szimpatikus híres emberek ügynöklistájával együtt, és valaki végre tartóztassa le azokat, akik. Nekem mondja meg valaki, hogy a dolgok jól mennek vagy rosszul, mert nem fogok egyoldalas makrogazdasági baromságokat olvasni a Világgazdaságban, legyen inkább határozottan megmondva, hogy jó.
Én szeretném, ha az állam velem is lakna az ócsai házamban, reggel bejönne a fürdőköpenyében, mellém heverne és bekapcsolná a Híradót. És utána azt mondaná, látod, minden rendben van. Az állami mellére hajtanám a fejem, és ő megsimogattatná a hajam egy szakasz közmunkással. Én igazán az állammal szeretnék randizni, mert kiegészítjük egymást. Ő határozott, én félszeg, neki van pénze, nekem nincs, neki van kocsija, háza, nekem nincs. Neki van trafikja, én meg szeretnék. Lehet, hogy mind a kettőnknek van devizahitele, de neki még legalább megvan a lakása, amire felvette. Neki álmai vannak, nekem rémálmaim. Sokkal jobb lenne, ha a NAV után végre ő maga cseszne meg. Család lennénk, amit az Alaptörvény is véd, és ha valami csúnya dolog terjedne rólam, az összes újság megírná, hogy hazugság. Ha elfogyna a pénzünk, csak elvennénk pár ember nyugdíját, és a kezemet a világ összes óriásplakátján kérné meg. És egész nap csak kufircolnánk és ő egyre jobban és jobban teljesítene. Ha télen a hóban ragadnék, küldene SMS-t, kivéve, ha telenoros vagyok, és ha telenoros lennék, venne nekem egy saját mobilcéget. Ha a kedvenc filmjeimet szeretném nézni, csinálna egy tévét, aztán még egyet, és még egyet…
Tudom, hogy az állammal járni kicsit furcsa, de ha egyszer ennyire szexi. Macsó, tök híres és a testét is folyamatosan építi. Lehet, hogy rohadt nagy a feje, de én bukom az okosokra. Várom, hogy egyszer beállítson egy fehér lovon és azt mondja, légy az enyém!
