Fotó: MTI / Mohai Balázs
A pécsi polgármester nemrég bejelentette, hogy te leszel a baranyai megyeszékhely arca. Örülsz a feladatnak?
Óriási megtiszteltetésnek érzem, és boldog vagyok, mert sokan talán el sem tudják képzelni, mit is jelent egy fogyatékkal élő számára az, ha az ép emberek társadalma elismeri munkáját, céljait, erőfeszítéseit.
Nagy felelősség.
Igen, valóban nagy felelősség, de 157 ezer pécsi polgártársamnak üzenem, hogy mindent megteszek azért, hogy büszkék legyenek rám. Ezentúl minden fontos városi eseményen, ünnepségen jelen kell, hogy legyek. Legjobban a karácsony előtti ajándékosztást várom, hiszen nemsokára mintegy félmillió forint értékű adományt oszthatok ki személyesen a kórházban lábadozó beteg kisgyerekeknek.
Lelkes vagy, amikor Pécs szóba került.
Szerintem Pécs a legcsodálatosabb város. Fiatal korom miatt is talán, de még számomra is folyamatosan új csodákat tartogat. Az ide látogatóknak azt tanácsolom, hogy jó hosszú szabadságot vegyenek ki, mert nálunk sok időt kell eltölteni még ahhoz is, ha csupán a legnagyobb nevezetességeket szeretnék látni.
Fotó: MTI / Kálmándy Ferenc
Még csak 18 éves vagy, de talán már sokan példaképként tekintenek rád. Nem túl nagy ez a teher?
Nem érzem tehernek. Ha azért tartanak példaképnek, ahogy élek és amit teszek, akkor nem teher, hisz úgy élek és azt teszem, amit helyesnek gondolok. Nekem nagyon fontos a tisztelet, tisztelni mások véleményét, tisztelni az időseket, hisz ők tapasztaltak, és valószínűleg helyes irányt tudnak mutatni. Természetesen a korral haladni kell, és fejlődni, de a tisztelet megtartásával. A fiataloknak azt üzenem, próbáljanak úgy viselkedni és élni, hogy amikor nekik gyermekeik lesznek, példát tudjanak mutatni.
Mi a helyzet a magánéleteddel? A barátaid, a fiúk máshogy közelednek hozzád?
Aki szeretne megismerni, az megtalálja a módját.
Gondolom, az internet, a közösségi oldalak segítenek áthidalni az esetleges kommunikációs problémákat.
Persze, rengeteg levelet kapok, és igyekszem is mindegyikre válaszolni általában.
Erről úgy látom, nem nagyon akarsz beszélni, térjünk inkább másra. Kezdesz befutni: egyre többen megismernek az országban, egyre keresettebb vagy, és jelenleg is egy szegedi cég reklámarcaként dolgozol. Hogyan tovább?
Szeretnék mindenképp tovább tanulni. Szeptemberben indul egy siketeket jelnyelven oktató osztály – már várom nagyon. És természetesen tovább kampányolok a fogyatékkal élőkért. Azért, hogy az emberek a másságukkal együtt is elfogadják egymást.
