A Góbi-sivatag jeges szélfútta sziklás horizontjához hasonlít a magyar hirdetői piac állapota. Legalábbis a tévés hirdetői ajánlatok tanúsága szerint. Egyhetes megjelenést 5×10 másodperces megjelenéssel már egy magasabb frankhitel törlesztőrészletéből letudhatunk manapság a köztévén. Arról nem is beszélve, hogy az egyik ajánlatot tevő cég által megjelölt hirdetési periódus „2011.december 19-23-ig, a nagy bevásárlási roham előtti 1 hét”.
Az egyik ajánlat a köztévé egyébként valóban egyik legsikeresebb műsora, a Gundel Takács Gábor által vezetett Maradj Talpon című vetélkedő m2-es ismétlése előtti időszakra vonatkozik. Más kérdés, hogy ügyes trükkel a következő mondatban szereplő nézőszám már az m1-es eredeti adásidején mért nézettségi adatokat idézi. Bár nyilvánvalóan helytálló a csatornaátlag feletti nézőszámokkal dicsekedni egy viszonylag jól futó műsor esetében, azért a köztévé napi csatornaátlagát lepipálni diplomatikusan fogalmazva nem fegyvertény. Így viszont már nem is annyira tűnik irreálisan olcsónak az ár egy 5×10 másodperces megjelenésre. Attól mondjuk már bárki a szívéhez kap, hogy ebben benne foglaltatik „a helyszíni forgatás, a narráció, a feliratozás, stúdiós munkálatok” is.
Az még nem is lenne annyira formabontó, hogy a köztévé deklaráltan az ’m1 visszhangja’ funkcióra épülő csatornája leminősítette bóvli kategóriába saját két ismétlés közötti reklámfelületét, az viszont már megdöbbentő, hogy az ennél azért még lényegesen frekventáltabb TV2 alig pár fillérrel (na jó, azért dupla annyit) kér többet reggeli műsora, a Mokka előtti reklámblokkért. Bár hozzá kell tenni, hogy ők az őszi időszakot vesztegették ilyen áron. Talán nem véletlen, hogy a hirdetési felületet értékesítő egyik cég deklarálja, hogy nem csak a multiknak árulnak, a kis- és középvállalkozói rétegre is gondoltak, de mi inkább visszacsúsztattuk az arany Amexet a belső zsebbe.
Aki pedig egyszerre két reggeli műsorra is lecsapna, annak a Mikulás hozza a kedvezményes csomagot egy nagyobb darab LCD tévé áráért. Ebben szerepel a kevésbé piacvezető kereskedelmi adó (na jó, a TV2) reggeli műsora és az m1-é. Ráadásul nem is sokkal olcsóbb a menet, mintha külön-külön vásárolnánk meg őket. Egy másik ajánlatot tevő cégnél egyébként még ennél is olcsóbban kijövünk, és még csomagot sem kell vennünk.
A Viasat reklámideje is ringbe száll, itt a reggeli időszakban körülbelül ugyanaz az ár, mint a köztévénél, csupán annyi a különbség, hogy itt nincsenek reggeli hírműsorok. A főműsoridő már a jóval magasabb árkategória, és nem műsorra, hanem hirdetési időszakra van kalibrálva. Ráadásul itt sem a gyártási költséget, sem az áfát nem tüntetik fel az árban, mint a köztévénél.
Az ünnepi reklámbörzék persze tele vannak ünnepi csomagokkal is. Aki a köztévés boldogórára vágyik, a Ma Reggelt, m2 Híradót és a sikervetélkedő Maradj Talpont is kaphat, ha félretett pénzét erre költi egy exkluzív thaiföldi nyaralás helyett.
Az általunk megkérdezett reklámszakember szerint a ’prime time’ (Híradók előtt, Megasztár, X-Faktor döntők, stb.) szpotok eladása után, melyek azért a legtöbb csatornánál még milliós értéket képviselnek, az ehhez hasonló, kevésbé kelendő időszakokat is el kell szórni valahogy, de az említett árakon azért még ő is helyenként elengedett egy kacajt. A kis- és középvállalkozások egyébként éppen az ilyen árak miatt egyre nagyobb részét adják a reklámbevételeknek.
Egyes termékek pedig a ’jó időben, jó helyen, de akkor mindent vinni’ elvét követve, egy rövid időszakban megsorozzák a fogyasztókat, ezzel pedig néha ugyanazt a hatást lehet elérni, mintha valaki állandóan a rivaldafényben lenne. A tévés reklámpiac agóniája azért még eltart egy darabig, de érdekes momentum lesz, amikor magánemberek félhavi fizetésükön meg tudnak vásárolni majd egy heti ötször tíz másodperces reklámszpotot.
