Figyelő Top 200 (2001): Kiskereskedelem

A napi 10 millió vásárlót kiszolgáló kiskereskedelmi hálózat az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül. Az üzletek száma szaporodott, s az új egységek többsége a korszerű európai normáknak is megfelel. A kiskereskedelem technikai színvonala sokat javult, ennek eredményeként gyorsult és biztonságossá vált a kiszolgálás. Ugyanakkor világosan kirajzolódik az a tendencia is, hogy az önálló egyéni vállalkozások csak egységben, s a célnak megfelelően társulva tudják felvenni a versenyt a tőkeerős nemzetközi multikkal.
A tavalyi 5394 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalom folyó áron közel 12 százalékkal, változatlan áron számítva pedig 5,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A reálértékű növekedés 2000-ben csupán 2 százalékot tett ki. Akkor a mennyiségi növekedés húzóerejét – a gépjárművek értékesítésén túlmenően – a bútorok és műszaki cikkek adták, tavaly viszont az élelmiszerek és a ruházati cikkek eladása is átlag felett emelkedett. A gépjármű- és üzemanyag-forgalom nélküli 4,3 százalékos bővülés jócskán felülmúlta az Európai Unió 15 tagországában mért 2,2 százalékos, illetve az eurózónában regisztrált 1,3 százalékos növekedést.
A kereskedelemben az év végén az egy esztendővel korábbinál 6 ezerrel több, összesen 198,1 ezer vállalkozás működött, amelyből 101,3 ezer egyéni vállalkozás volt. Az ágazat – a kialakult nemzetközi trendeknek megfelelően – három nagy csoportra tagozódik: multinacionális üzletláncokra, hazai üzletláncokra és független kiskereskedőkre. A hagyományos szereposztás (kiskereskedelem, nagykereskedelem) jelentősen átalakult, a cégek tevékenységében ma már a teljes vertikum megtalálható – az ipari termeléstől, termeltetéstől kezdve a külkereskedelmen át a közvetlen értékesítésig.
A szektorban működő egyéni vállalkozások döntő részben a kiskereskedelemben találhatók, ahol a legélesebb verseny is tapasztalható. A napi fogyasztási cikkek értékesítése még ma is jelentős részben az egyéni üzletekben történik. Az év végén 160,5 ezer kiskereskedelmi üzlet működött. A mintegy 4 ezres bővülés valamennyi régióra jellemző volt, de a legnagyobb mértékű emelkedés Budapestre, illetve a nagyobb városokra koncentrálódott.
A hazai kiskereskedelmi üzlethálózat regionális elhelyezkedése jelentős részben városcentrikus, a 10 ezer lakosra jutó üzletszám az országos átlagot a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régióban lényegesen meghaladja (189, illetve 177), ugyanakkor az észak-magyarországi (140) és az észak-alföldi (155) területeken nagy az elmaradás.
Ma már több mint 50 bevásárlóközpont működik az országban, melyek zömmel az elmúlt 5 évben épültek. Ezen objektumok megjelenése, dinamikus terjeszkedése és legfőképp a vásárlók körében elfogadottá válása nagymértékben átalakította a kereskedelem szerkezetét. E centrumok ma már az összes kiskereskedelmi forgalom közel egynegyedét bonyolítják, s mintegy 40 ezer embernek adnak munkát. A fővárosban tavaly 7, vidéken 12 bevásárlóközpont épült, összesen mintegy 260 ezer négyzetméter alapterülettel. A beruházások értéke megközelítette a 100 milliárd forintot. A fejlesztési trendeket tekintve megállapítható, hogy az építési lendület tovább folytatódik; a befektetők közül kiemelendő a Plaza Centers-csoport, amely eddig a legtöbb bevásárlóközpontot építette.

A hazai napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmében meghatározó szerepet játszanak a nagyméretű kereskedelmi egységek, az úgynevezett hipermarketek is, amelyek ma már a napi fogyasztási cikkek forgalmának 17 százalékát adják. Ugyanakkor a kiskereskedelmi üzlethálózat látványos fejlődését a hazai vállalkozások is elősegítették. A kereskedelmi szerkezet változásában számottevő elmozdulást jelent a kis- és középvállalkozásokat tömörítő hazai beszerzési társulások, a CBA és a CO-OP Hungary Rt. fejlődése, amelyek az 50 legnagyobb napicikk-kereskedelmi üzletlánc között a 2. és 3. helyet foglalják el. Sikerül bizonyítja, hogy az önállóan versenyképtelen kereskedelmi kisvállalkozások együttműködve képesek a multinacionális üzletláncokkal versenyezni, s talpon maradni. Biztatónak tekinthető az is, hogy e társulások megkezdték az üzleti kapcsolataik kiépítését a határon túli szervezetekkel és vállalkozásokkal, ami – a közvetlen üzleti lehetőségeken túl – az uniós követelmények és lehetőségek megismerését is segíti.


Nagy- és kiskereskedők toplistája, 2001 (millió forint)