Figyelő Top 200(2000): Járműgyártás

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • Gyarapodó modellpaletta • A beszállítói hálózat fejlesztését és a beruházások növelését segítő támogatások • “Udvari” beszállítók betelepedése …negatívan befolyásolhatja: • Az uniós csatlakozással a vámszabad területi gyártás előnyei megszűnnek • Az autóipari befektetők szemében felértékelődtek a környező országok

A telefónia után az autóipar a régió legdinamikusabban fejlődő iparága. A szakértők szerint 2005-re 30 százalékos növekedéssel már 3 millió darabosra bővül a közép- és kelet-európai térség járműgyártása. Magyarországon – a tavalyi 132 ezer Suzuki és Audi TT gépkocsi után – az idén a tervek szerint már összesen 140 ezer autó, 1,6-1,7 millió darab erőforrás és több százezer hengerfej készül. Újabb lendületet remélnek egyebek között a Fiat-GM Powertrain új, szentgotthárdi sebességváltó-gyárától és a nagybeszállítók beruházásaitól.

Tavaly nem sok hiányzott ahhoz, hogy autós cég legyen az ország legnagyobb árbevételű társasága. Az ingolstadti Audi AG tulajdonában lévő Audi Hungária Motor Kft. 2000-ben, 6,65 milliárd márkás (900,53 milliárd forintos) árbevételével, Magyarország második legnagyobb vállalata volt. A leánycég adózás előtti (és utáni) eredménye az előző évi 67,3 milliárd forintról 84,4 milliárdra nőtt.

Az árbevétel és a nyereség látványos gyarapodása annak köszönhető, hogy 2000-ben – az előző évit 5,9 százalékkal meghaladó (1 millió 60,8 ezer darab) motort és 8 százalékkal több (56,8 ezer darab) Audi TT gépkocsit gyártottak Győrben. A gyárban megkezdték a 4 hengeres, közvetlen befecskendezéses turbódízel-motorok szerelését is. Az újabb, 500 munkahelyet teremtő fejlesztés azért volt égető, mert szűknek bizonyult a teljes gőzzel termelő motorgyár kapacitása. Az idén áprilisban megkezdődött az alsó-középkategóriás Audi A3-as kocsik győri gyártása is. Az idei tervekben – 1,1 millió motor mellett – összesen 55 ezer autó (40 ezer TT Coupé és Roadster, valamint 15 ezer A3-as) szerepel.

Nagy a sürgés-forgás Szentgotthárdon is, ahol a hajdani Astra szereldébe 28 milliárd forintos beruházással személykocsi sebességváltókat előállító gyárat telepített a GM. A próbaüzem 2001 elején kezdődött el, a sorozatgyártás a második félévben indul. Az évi negyedmillió darabos kapacitású üzem személyautókhoz készít majd fokozatnélküli automata váltóműveket. Ezzel együtt a GM – az Adam Opel AG-n keresztül, illetve közvetlenül – eddig mintegy egymilliárd márkát ruházott be szentgotthárdi bázisba. Az ottani Motor- és Sebességváltó Gyár (amelynek neve az idén májusban Opel Hungary Powertrain Ltd-re változott) tavaly mintegy negyedmilliárd márka adózott eredményt ért el. Az időközben 570 ezer darabos kapacitásúra növelt motorgyár az előző évi 511 ezer darabnál kevesebbet, mintegy 480 ezer erőforrást készített az elmúlt évben. Az Opel Hungary egyébként, 31,4 millió dollárért, egy középkategóriájú teherautó-sebességváltógyárat is létesített; az évi 19 ezer automata váltó előállítására alkalmas üzem tavaly év végén kezdte meg a termelést.
Az Opel gyár jövőjét a Fiat-GM szövetség határozza majd meg, amellyel összesen 5 millió darab motor és sebességváltó előállításra képes óriás született. A két cég 50-50 százalékos tulajdonrésszel két vegyes vállalatot alapított. Az egyik a beszerzés, a másik a motor- és sebességváltó-gyártást fogja összehangolni Európában és Dél-Amerikában. A szövetség nyomán esetleg megvalósulhat a szentgotthárdiak vágya, hogy – némi kapacitásfejlesztés után – a Fiat igényeit is ők elégíthetnék ki Ecotec motorokkal és automata sebességváltókkal. A projektért azonban már nem csak az Opel-csoporton belül, hanem a Fiat-gyárakkal is versenyezni kell.
A fenti fúzió a legtöbb “magyar” autót (tavaly már 77 ezer járművet) kibocsátó, az idén 10 éves Magyar Suzuki Rt. sorsát is alakíthatja, hiszen a japán cégben 20 százalékkal tulajdonos a General Motors. A Suzuki itthon az 1999-es csaknem 32 ezer darabos rekordnál kevesebbet, mintegy 28 ezer autót adott el 2000-ben. A visszaesésért azonban kárpótolta a szépen bővülő export, amely a 49,5 ezer darabos kiszállítással (ebből 27 ezer Wagon R+, a többi Swift volt) 48,6 milliárd forint árbevételt hozott. A növekvő kivitel jóvoltából a tavalyi, mintegy 126 milliárd forintos árbevétel jócskán meghaladta az 1999-es 91,6 milliárdot. A szakértők a Magyar Suzuki exportsikereit főleg a GM-kooperáció gyümölcsének, a Wagon R+-nak (az Opel Agila testvérmodelljének) tulajdonítják.
A termelés további növelésének azonban gátat szab a gyártókapacitás. A gyár a Wagon R+ bevezetésével kapcsolatos 16 milliárd forintos fejlesztés eredményeként érthette el 2000-ben a 77 ezres darabszámot (32 ezer Wagon R+ és 45 ezer Swift előállításával). Esztergom, kétműszakos termeléssel, még a legfeszesebb munkaszervezés mellett sem képes a két modellcsaládból 80-85 ezer darabnál többet gyártani; ez az idei terv. A növekedést már nem csak a gépi kapacitás korlátozza: a gyár csaknem 1600 alkalmazottja is kevésnek bizonyult a feladatokhoz, ezért külföldön is keresnek a szalag mellé új alkalmazottakat.
A Wagon R+ beindításakor, amelyet részben belső hitelből, részben saját forrásból fedeztek, alaposan kiköltekezett a magyar leányvállalat, ezért a Suzuki Motor Corp. az idén januárban négyszeresére, 81,8 milliárd forintra emelte az esztergomi cég alaptőkéjét. A Magyar Suzuki Rt. a pénzt nem csak a 9 milliárd forintos hitel visszafizetésére, valamint a kapacitás és a minőség fejlesztésére szánja, hanem új modellek is megjelentek a látómezőben; az egyik esélyes az Ignis.
A magyar járműgyártás háttériparának élénkítésében ugyancsak a Suzuki jár az élen. E gyártó rendelkezik a legtöbb, félszáznál is több hazai beszállítóval (kétszer annyival, mint például az Audi). A szépen gyarapodó magyar járműipar derékhadát már mintegy 250 cég alkotja, amelyek együtt 70 ezer főt foglalkoztatnak, éves forgalmuk 1170 milliárd forint, exportjuk pedig 975 milliárd forintra rúg.

Járműgyártó cégek toplistája, 2000. (millió forint)