Figyelő Top 200 (1999): Járműkereskedelem

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja • A finanszírozási fromák bővülésével növekedhet a hitelre vásárolt kocsik darabszáma …negatívan befolyásolhatja • A gyengülő megtakarítási hajlandóság miatt csökken a készpénzes értékesítés üteme

Abszolút rekordként csaknem 130 ezer új személyautót, a haszonjárművekkel együtt pedig 160 ezer új gépkocsit adtak el tavaly Magyarországon. Az idén már 150 ezer személykocsi és további 40 ezer haszonjármű eladására lehet számítani. A szakértők egybehangzó állítása szerint a darabszámok a következő öt évben is tovább nőnek, a tempó azonban egyre fékeződik majd. Egyesek szerint már az idei első fél évi alig 10 százalékos fejlődés is csak a korábbi lendületnek köszönhető. A vevők növekvő hányada ugyanis már nem készpénzre, hanem hitelre, bérletbe vette az új kocsit, és a jövőben ez egyre inkább meghatározó lesz. Az olcsóbb tömegautók négyötödét már kölcsönből veszik meg, inkább csak a drágábbakat fizetik készpénzzel a magánvevők. Az autóeladás fellendítésében tehát egyre nagyobb szerepet vállal a finanszírozási iparág, amelynek szolgáltatási színvonala már megüti az európai mércét.

A nagy autóparkot üzemeltető cégek speciális flottamenedzsmenttel együtt itthon is már négy finanszírozási formából választhatnak. A konstrukciók közül az elmúlt három évben a legnépszerűbb – az ügyletek 80 százaléka volt ilyen – a bankhitel, illetve a pénzügyi lízing, elenyésző a tartós bérlet. A hitelhez, pénzügyi lízinghez lehetőség van fix kamatú konstrukciót is választani, ám ritka kivétellel a többség a rugalmasan változó kamatozású és azon belül is a devizaalapú forma mellett dönt. Pedig a devizaalapú kölcsönnek valamivel nagyobb az árfolyamkockázata, hiszen ilyenkor számolni kell a havi forintleértékeléssel is. Igaz, a kamat jóval alacsonyabb, a teljes hiteldíj mutató szerint 9-14 százalék. A finanszírozás növekvő népszerűségét nem csak kedvező feltételeinek köszönheti, hanem annak is, hogy kisebb lett a lakosság megtakarítási hajlandósága.

A piac szerkezete is változik. Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az autópiaci tortából a kiskocsik. Tavaly az összes eladás felét (65,5 ezer darabbal) már e “csöppségek” adták, és ha hozzá számítjuk a kicsivel nagyobb alsó-középkategóriát (48 ezer darab), akkor a kettő együtt már 87,5 százalékot tett ki. Ennek magyarázata elsősorban az alacsonyabb árban keresendő. A gyártók a bőség idején igyekeznek behozni a Bokros-csomag után alkalmazott nyomott árak, és az ezzel járó kisebb forgalom miatt elmaradt profitjukat.

A legnépszerűbb olcsó kiskocsik közül – így valamennyi márka közül is – a “mi autónk” vezet. Míg 1998-ban csaknem 25 ezer – zömmel hazai gyártású – Suzukit vásároltak meg, tavaly már 32 ezer talált gazdára. A Magyar Suzuki Rt. fennállása óta a legtöbb, az exporttal együtt összesen 67,5 ezer értékesített kocsival a legjobb évét zárta tavaly, s 91,6 milliárd forintnyi nettó árbevételt ért el. A részvénytársaság mérleg szerinti eredménye a rekord évében is igen szerényen alakult, 33,5 millió forintot tett ki. A mintegy 17 milliárd forint értékű beruházást zömmel az új modell, a Wagon R+ gyártásának beindítására, illetve a Swift korszerűsítésére fordították. Az új modell némi döccenőt okozott az idei Suzuki-eladásokban, amelyek az idei első fél évben mintegy 2 ezer darabbal szerényebbek voltak, mint tavaly. Hivatalos magyarázat szerint ennek az az oka, hogy jobban szaladt az export szekere, ezért oda csoportosították át a járműveket. Pedig az idei tervek szárnyalóak, hiszen 87 ezer autó (54 ezer export, 33 ezer belföldi) értékesítésére, ezzel 137,2 milliárd forintos árbevételre és 55 millió forintos mérleg szerinti eredményre készül a Suzuki. A társaság éves közgyűlésén, április 25-étől az eddigi helyettest, Takashi Nakayamát nevezték ki vezérigazgatónak, miután az előző vezetőség rendőrségi ügybe keveredett. Állítólag csúszópénzért juthattak kedvezményes kocsihoz a gyári alkalmazottak.
A kicsikkel szemben a hazai gépkocsi-piacon visszaszorulnak a középkategóriájú járművek: tavaly 4,8 százalékkal kevesebbet adtak el belőlük. A társadalom jövedelmi viszonyainak átrendeződésére utal, hogy a luxuskocsikból 118 százalékkal, egyterűből pedig 81,3 százalékkal fogyott több. Persze ezek az értékek csalókák, hiszen a gépjárműimportőrök adatai szerint csupán 83 luxuskocsi talált gazdára. Többet mutat, hogy terepjáróból is bő másfélszer annyi, csaknem 1800 darab kelt el.
Hiába a piacbővülés, egyre élesebb a márkák versenye. A Suzuki után a második az Opel, annak ellenére, hogy már nincs hazai gyártású Astra. A harmadik legnépszerűbb négykerekű a Volkswagen. A legnagyobb importőrnek, több mint 21 ezer kocsival, változatlanul a Volkswagent, az Audit, a Skodát, a Seatot és Porschét képviselő Porsche Hungária számít. Az eladási listán tovább haladva, a Ford szinte semmivel, a Fiat pedig csak igen kis mértékben tudta meghaladni az 1998-ban elért forgalmát. A Daewoo ellenben – rámenős üzletpolitikájával – 32 százalékkal többet adott el tavaly, mint egy évvel korábban. Árnyalja a képet, hogy a dél-koreai autóbirodalmak átalakulásával a Daewoo-hoz került a Ssangyong, amely nálunk viharos hatalomátvétellel zajlott le. Két éve még 63 Ssangyong terepjárót adott el az akkor még független magyar képviselet, a Nemzeti Autósport, míg tavaly már csak 17 ilyen négykerekű kelt el.

A százalékokat tekintve 1999-ben a legnagyobb forgalomnövekedést a Proton érte el, amely 512 százalékkal jobb eladási értékeket produkált, de ez is csak 49 kocsira volt elég. Jó évet zárt a Lada is, amely 141 százalékkal (745 darabra), a Kia pedig 110 százalékkal (643 darabra) növelte az értékesített gépjárművek mennyiségét.

A komolyabb értékesítési eredményt elért márkák közül a ma már teljesen német tulajdonúvá vált Skoda, valamint a Renault és a Peugeot előretörése volt példás. A cseh márka csaknem megduplázta, a két francia pedig másfélszeresére emelte eladott autóinak darabszámát. Az elmúlt év nagy hazai vesztese a Mitsubishi, amely több mint 20 százalékkal (259 darabbal) kevesebb kocsin adott túl, de elmaradt az 1998-as darabszámtól az Alfa Romeo, a Chrysler, a Daihatsu, a Honda és a Saab is.

Mit hoz ezek után 2000? Az első fél évben 52,71 ezer importautót adtak el a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének összegzése szerint. Az itthon gazdára talált 13,72 ezer Suzukival együtt tehát újabb rekordot, 66,43 ezer darabot ért el az újautó-értékesítés. A növekmény 9,2 százalékos, amely azonban kevesebb mint a fele a tavalyinak, igaz a második félév általában sikeresebb. Az abszolút piacvezető Suzuki ugyan rontott az eredményén, de nagyot lépett előre az Opel, amely 17 százalékkal (10,2 ezer darabra) növelte az értékesítését. Továbbra is dobogós a helye Volkswagennek (5,5 ezer kocsi), a márka júliusig további 7,6 százalékkal gyarapította eladását. Kiemelkedő növekedéssel dicsekedhetnek a francia márkák. A Peugeot (talán a 206-os zseboroszlán jóvoltából) 56,6 százalékkal, a Renault (nagyrészt a Megane-családnak köszönhetően) 63,7 százalékkal, a Citroën pedig 69,1 százalékkal növelte az értékesítést. Amúgy változatlanul főleg a kisebb négykerekűeket vásároljuk. Az importautók 49,2 százaléka (25,9 ezer darab) alsó-középkategóriájú, 35,3 százalékuk (18,6 ezer darab) pedig kiskategóriás. A Suzukikkal együtt változatlanul az 58,2 ezer kisebb kocsi adta a féléves értékesítés javát.