Figyelő Top 200 (1999): Információtechnológia

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja • A vártnál nagyobb ütemű az informatikai beruházások bővülése • A kormányzat felismerte az informatika jelentőségét, s kormánybiztosság felállításával egy kézbe összpontosította a feladatokat …negatívan befolyásolhatja • Az internet-penetráció nem nő számottevően• Az informatikai és internetes cégek közül az idén egy sem lépett tőzsdére

Tovább gyorsul a magyar IT-ágazat. A hazai szektor idei növekedését a European Information Technology Observatory 1999-ben csupán 9 százalékosra jósolta (szemben az előző év 9,8 százalékával), ám az idén ezt a számot 13,5 százalékra módosította. Az infrastrukturális fejlesztések burjánzása több oknak köszönhető. A vállalati szférában az informatika végre kezdi megkapni a neki kijáró helyet: a vállalatvezetők már nem gondolják, hogy csupán kiszolgáló eszközről van szó, amelynél a beruházások nem térülnek meg. Azzal azonban még adósak, hogy az informatikai menedzsert a stratégiai döntéshozók közé emeljék, noha elismerik, hogy az informatika meghatározza az ügyfelekkel és a partnerekkel való kapcsolattartást.

A vártnál gyorsabb növekedés másik oka az a bizalomnövelő fejlemény, miszerint a kormányzat egyértelművé tette informatika melletti elkötelezettségét. Hogy a júniusban kinevezett kormánybiztos, Sík Zoltán személye mennyiben lesz garancia az információs sztrádára való gyors és biztos ráhajtásra, annak megítélésére az eddig eltelt néhány hónap nem elegendő. A kormányzat idei tervei között szerepel a digitális aláírás törvénybe foglalása, az Egységes Hírközlési Törvény megalkotása és az importból származó számítástechnikai termékek vámját és áfáját eltörlő szingapúri egyezmény aláírása.

Hiába a fent említett pozitív számok, fegyelmezett és hatékony irányításra van szükség ahhoz, hogy régióbeli vezető szerepünket ezen a téren megőrizzük, ugyanis a környező országok egyre inkább felzárkóznak. (Az EITO prognózisa szerint Lengyelországban az idei növekedés 16 százalékos lesz, Csehországban pedig – ahol már a digitális aláírásra vonatkozó törvény is megszületett – 10,2 százalékos bővülés várható.)

Az informatikában az 1999-es év a millenniumi bomba hatástalanításának jegyében telt, így a back office termékekre (vállalatirányítási, adatbázis-kezelő rendszerekre) volt nagy kereslet, az idei év viszont a front office, azaz az ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolatot biztosító termékeké. A cégek most kezdenek ismerkedni az elektronikus üzletvitel lehetőségével, bár számottevő e-bizniszről még nem beszélhetünk Magyarországon. Látványos viszont az igyekezet, amellyel a korábban akár csak hardver-szállításra szakosodó cégek ilyesféle vállalkozásként igyekeznek aposztrofálni magukat, illetve ilyen jellegű szolgáltatásokkal egészítik ki palettájukat. A gyakorlat várhatóan a nyugati trendekhez fog igazodni: a vállalatközi, business-to-business (B2B) elektronikus kereskedelem jelentősebb lesz, mint a fogyasztók felé történő (B2C) kereskedés. A piaci szereplők mindkét irányban megtették az első lépéseket. A B2C kereskedelemben merész lépés volt a Compaq depo tavaly nyári elindítása. Az internetes bolt bevétele a tavalyi év végére, féléves működést követően 120 millió forint volt, fennállásának első évfordulóját pedig 250 milliós bevétellel ünnepelte. Hasonlóképpen jelentős kezdeményezés a Sunbooks Kft.-é, amely az első magyar elektronikus B2B könyvkereskedést hozta létre augusztus elején. A Sunbooks-rendszer segítségével a kiadók, a könyvtárak és az iskolák a világhálón keresztül közvetlenül rendelhetnek a közel 200 szerződött kiadó kínálatából. Nyár elején kezdte meg agresszív internetes stratégiáját a Fotex is a Fotexnet nevű online áruházzal. Még az idén beindul Magyarországon az e-biznisz szempontjából korszakalkotó típusú online szolgáltatás: az elektronikus piactér. Lapzártánkkor két cég verseng az indulás elsőbbségéért: a Matáv, a Compaq, az Andersen Consulting és az OTP Bank alkotta konzorcium, illetve az Oracle, a Hewlett-Packard és a PricewaterhouseCoopers pénzügyi csoportja által létrehozott cég. Mindkét kezdeményezés horizontális, vagy iparági specifikumoktól független termékek kereskedelmére irányul (számítógépek, irodai cikkek, irodaautomatizálási termékek).
Ezek a kezdeményezések, illetve mindazon cég, amelyek nem infrastruktúra-szolgáltatóként kötődnek az internethez, egyelőre arculatépítési és hosszú távú stratégiai szempontból lépnek ki a netre: a beruházások még nem térülnek meg. A kisebbeknél már elindult az a folyamat, hogy vagy egymással fonódnak össze, vagy pedig valamelyik nagy szolgáltató vásárolja meg őket, illetve köt velük stratégiai megállapodást. A nagyobbak pedig kezdenek ráébredni: az internet világában minimum regionális méretekben érdemes gondolkodni.

A világhálós piaci lehetőségeket jól tükrözi az Elender átalakulása. A legnagyobb amerikai kereskedelmi internetszolgáltatónak számító PSINet tavaly szeptemberben, 7,8 milliárd forint értékben vásárolta meg a hazai magántulajdonosok és az Advent International pénzügyi befektető által jegyzett céget. Az idén nyáron a társaság három részre szakadt: a B2B megoldásokat kínáló PSINet Magyarországra, a modemmel csatlakozó egyéni felhasználókat kiszolgáló Inter.Netre és a webes tartalomfejlesztésre és -szolgáltatásra szakosodott Webigenre. Ez utóbbi cégben a Wallis Rt. 70 százalékos tulajdonrészt szerzett. Az előfizetői számot tekintve a MatávNet után a második legnagyobb internetszolgáltató példája jól mutatja: az e-bizniszben egyes szolgáltatástípusokra kell szakosodni. A szolgáltatóknál egyébként az idei a nagy verseny éve volt. Ennek jegyében az internetezési tarifákat a tavalyi év második fele óta felváltva csökkentik a piaci szereplők, és jellemző (az egyébként nem túl nagy léptékű) tőkebevonás, valamint a piaci terjeszkedés is. A Pantel-csoporthoz tartozó Euroweb mostanra 11 akvizíciót hajtott végre, több mint 12 millió dollár értékben. A tavaly nyáron alakult Index Rt.-nél az idén külföldi pénzügyi befektetők 800 millió forintért megvásárolták a cég 25,1 százalékát, az Intel pedig szakmai invesztorként néhány magánbefektető tulajdonrészének kivásárlásával került a tulajdonosok közé. A MatávNet augusztusban 1,56 milliárd forintos alaptőkével részvénytársasággá alakult. Az alaptőke ugyan csak 20 millió forinttal haladja meg az előd kft. törzstőkéjét, de a negatív eredménytartalék feltöltésére az anyavállalat további 809 millió forintot juttatott. Az elektronikus kereskedelemben az elemzők a tőkeerős Matávnak jósolnak vezető szerepet.
Nálunk is éreztette hatását, hogy tavasszal a Nasdaqon zuhant a technológiai részvények árfolyama, majd megindult az e-biznisz vállalkozások konszolidációja. Az Egyesült Államokban történtek a kezdő internetes cégeket érintik rosszul, a pénzügyi befektetők azóta sokkal óvatosabbak.

Az idén fokozatosan növekedett a portálsite-ok köre: a Vianovo májusban indította el szolgáltatását (eddig nem túl nagy sikerrel), a Fotexnet pedig szeptembertől kereskedelmi portállá bővült.
Mostanra lecsengett az az akciósorozat, amelyet tavaly ősszel indítottak az internetszolgáltatók a PC-gyártókkal karöltve: internethozzáférés és PC-csomag részletfizetéssel. A mérsékelt siker annak tudható be, hogy viszonylag alacsony színvonalú PC-ket kínáltak, s ajánlataik nem voltak kedvezőbbek, mint a számítógép-viszonteladók már bejáratott ajánlatai.

A gépeladások a korábbi évekhez hasonlóan nőttek: tavaly 9,8 százalékkal több PC-kategóriás számítógépet (összesen 198,3 ezer komputert) értékesítettek, mint egy évvel korábban – áll az IDC jelentésében. A listát – most már hagyományosan – a Compaq Magyarország vezeti. Az öt márkás PC-gyártó (Compaq, Albacomp, Packard Bell-NEC, Hewlett-Packard, IBM) összesített részesedése némileg csökkent, az 1998-as 49,1 százalék helyett 47,6 százalékos arányt ér el. Az otthonra vásárolt PC-k száma a teljes piaci átlagnál kevésbé növekszik, s lassulni – egyes felmérések szerint stagnálni – látszik az internet-penetráció bővülése is. Ebben nagy szerepe van a nyugat-európai, illetve regionális összehasonlításban egyaránt magas telefontarifáknak.