Rendre 20 százalék felett volt 2000-ben a feldolgozóipar növekedési üteme az előző év azonos időszakához képest; az első nyolc hónap végleges adata 23,6 százalék. A rekordszintű, 20 százalék körüli éves átlagos növekedési ütem az októberi konjunktúrateszt alapján nem lehetetlen, bár az igen kedvező vállalati kilátásokat “külső” tényezők – nevezetesen a nyugat-európai konjunktúra lassulása és a következő hónapok magas bázisa – valamelyest visszafoghatják.
A vállalati menedzserek vállalkozásuk helyzetét hasonlóan ítélik meg, mint egy negyedévvel korábban, várakozásaik pedig a vállalati helyzet változását illetően javultak, így megegyeznek az igen kedvező elmúlt őszi előrejelzéssel. A “közérzet-jelző” konjunktúra-barométer trendje, amely a vállalati helyzetet és kilátásokat kifejező összetett index alapján készül, 1999 áprilisa óta lassan, de folyamatosan emelkedik. A cégek a reálfolyamatok többségében is a korábbinál jobb helyzetet jeleznek és további javulást várnak.
Az export-rendelésállomány szintje kevéssel, a hazai rendelésállományé számottevően kedvezőbb, mint nyáron volt, így az összes rendelésállomány 1999 őszén kezdődött javulása nem tört meg. A viszonylag magas késztermék-készletek a tavalyi második félévben “felszívódtak”, szintjük egyre közelebb kerül a vállalkozások által megfelelőnek minősíthetőhöz.
A termelési prognózis a nyári visszafogottság után újra javult, hasonló az egy évvel korábbihoz. A három meghatározó tényező – a rendelésállomány, a késztermék-készletek és a termelési prognózis – alakulását kifejező, a feldolgozóipari teljesítmény várható alakulását jelző bizalmi index 1999 közepe óta számottevően emelkedik, bár az utolsó hónapokban visszafogottabb lett, ami némi lendületvesztést valószínűsít.
Optimista prognózist nemcsak a bizalmi index sugall: a vállalatok véleménye szerint értékesítési kilátásaik kedvezőek, különösen örvendetes, hogy nemcsak az exportnövelés “húzza” a prognózist, a belföldi értékesítési lehetőségek is jelentősen bővülnek (a vállalkozások csaknem fele számol hazai értékesítése növelésével). Csökkent a kereslethiányos cégek aránya mind a hazai, mind a külföldi piacon és többen jeleznek munkaerő-hiányt, mint korábban (különösen a szakképzettre vonatkozóan). Pozitív jel az is, hogy az elmúlt negyedévben emelkedett a kapacitások kihasználtsága. A jelenleg 82 százalékos kihasználtságnál magasabb az elmúlt évtizedben nem volt. Ezenkívül a válaszadó cégek a kihasználtság további emelkedését várják a következő hónapokban. A felmérések során soha nem volt még ilyen alacsony (9 százalékos) a várható kereslethez képest nagy kapacitással rendelkezők aránya.
