A hőszivattyú fő előnyei
Egyszerre költséghatékony és környezetbarát. A fűtéshez szükséges energia durván 75 százalékát a megújuló környezeti energiából nyerjük, csak 25 százalékot kell villamos energiából fedezni. Ezzel jelentősen csökken a károsanyag kibocsátás a fosszilis energiahordozókhoz képest. (Ha napelemmel kombináljuk a beruházást, akkor a működéshez szükséges áramot is megtermelhetjük magunk.)
- Rendkívül hatékony. A hőszivattyúban felhasznált minden egyes kilowatt villamos energia 3-4 kilowatt megújuló, a levegőből kinyert hőenergiát jelent.
- Megtérülő beruházás. Nem kell fosszilis fűtőanyagot vásárolni, lényegében a környezetből kinyert megújuló energiával fűtünk, illetve állítjuk elő a melegvizet. Az alacsonyabb energiaszámláknak köszönhetően elért előny a hőszivattyú élettartama alatt felülmúlja a költségeket. Fontos megjegyezni, hogy a megtérülés mindenkinél egyedi: nem mindegy, miről váltunk hőszivattyúra.
- Minimális karbantartást igényel. A hőszivattyú gyártójának előírásától függően évente egy vagy két karbantartás javasolt, jellemzően ennyi kell a jótállás megőrzéséhez.
Mint a hűtőszekrény, csak fordítva
A hőszivattyú ugyanazon az elven működik, mint a hűtőszekrény, csak fordítva. A nyomáskülönbséget kihasználva a magasabb hőmérsékletű helyről elvonja a hőt és az alacsonyabb hőmérsékletű helyre szállítja. Vagyis olyasmi, mint a klíma, csak nem a levegőt hűti vagy melegíti a szobánkban, hanem egy közvetítő anyagot, legtöbb esetben vizet, ami a falban, mennyezetben vagy a padlóban cirkulál.
Többféle hőszivattyú létezik, a különböző típusok a hőenergiát a talajból, a vízből vagy a levegőből veszik fel. Igen gyakori a levegő-víz hőszivattyú, ez a környezeti levegőből veszi fel a hőenergiát, és a hűtőközeg segítségével megfelelő hőmérsékletűre fűti vagy hűti a rendszerben keringő vizet, amit a hőleadókon keresztül fűtésre/hűtésre, illetve melegvíz készítésre használunk.
Maga a hőszivattyú kültéri és beltéri egységből áll, a beltéri nem sokkal hangosabb, mint egy hagyományos hűtőszekrény, de azért célszerű a hálószobától távolabb elhelyezni. A kültéri egység pedig egy átlagos klíma berendezés zajszintjéhez fogható. Ennek elhelyezésénél megfelelő távolságot javasolt tartani a szomszédoktól.
Nem a méret a lényeg
Arra a kérdésre, hogy mekkora lakás, illetve ház méretnél éri meg hőszivattyúra váltani, nincs rövid válasz. Új építésű ingatlannál bármekkora méretnél ajánlják a szakértők, réginél durván 80-100 négyzetméternél húzzák meg azt a mérethatárt, – ez lehet magasabb is, függ a szigeteléstől, a nyílászáróktól és a hőleadó felülettől – amitől érdemes lehet levegő-víz hőszivattyút telepíteni. (Fűtésre optimalizált klíma már egy 5 négyzetméteres helyiségnél jó lehet.) A beruházásnak értelme azonban csak akkor van – hangsúlyozzák –, ha megfelelően szigetelik az épületet, és a nyílászárókon sem szökhet el a hő. A szigetelés meghatározza, mennyire lehet gazdaságosan fűteni az ingatlant, ha nem éri el a BB szintet az energiaosztály, akkor sajnos egy korszerű fűtésrendszerrel is kárba vész az energia, nem érjük el a megcélzott megtakarítást.
Az új építésű ingatlanoknál ezzel elméletileg nem lehet probléma, hiszen idén június 30-tól kötelező előírás, hogy az ingatlan besorolásának el kell érni a BB energiaosztályt. További előírás és a BB minősítés feltétele, hogy az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani.
A régi épületeknél jellemzően akkor ajánlják a hőszivattyút, ha „mélyfelújítást” végeznek, vagyis jelentős átalakításokra kerül sor, és amúgy is tervezték a fűtésrendszer cseréjét. Gondolni kell arra is, hogy megfelelő helyet találjanak/alakítsanak ki a hőszivattyú kül- és beltéri egységének, illetve a melegvíztartálynak, és azt is ki kell találni, milyen hőleadó rendszert építsenek ki. Padlófűtés, fal-, mennyezetfűtés egyaránt szóba jöhet, ha pedig nyáron hűtésre akarják használni a hőszivattyút, akkor a mennyezetfűtés kivételével fancoilra van szükség.
A lényeg, hogy nagy felületen történjen a hőleadás, így alacsony, 35-40 Celsius fokos víz keringtetése is elegendő a megfelelő hőmérséklet eléréséhez a lakásban. Különösen hatékony megoldásnak az alacsony hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyút tartják, mert ehhez alacsonyabb vízhőmérséklet elég, nem kell annyi energia a víz magasabb hőmérsékletre melegítéséhez.
Felújításnál, a gázkazános fűtéshez használt, de új típusú radiátorokhoz is lehet csatlakoztatni a hőszivattyút, legalábbis a szerelőcégek ajánlanak olyan, nagyobb teljesítményű berendezéseket, amelyek képesek annyi energiát termelni, ami a hagyományos radiátorokhoz szükséges melegvizet biztosítják. Ezek drágább jószágok. Túlméretezett radiátorokkal ugyanakkor lehet esély arra, hogy alacsony fűtővíz-hőmérséklettel is megfelelő fűtése legyen a helyiségeknek.
Feltételezésekre azonban nem célszerű a több milliós beruházást alapozni, mert rossz választás, méretezés esetén megeshet, hogy a korszerűsítés ellenére nem jön a várt eredmény. Annak eldöntésére, hogy adott épületben mit célravezető telepíteni, komplex kérdés, célszerű épületgépész szakember tanácsát kérni. Ő az épület adottságai, energetikai paraméterei és a lakók igényei alapján tud számításokat végezni és annak alapján ideális fűtőrendszert ajánlani.
