Az Európai Unióban csak 28 százalék, Magyarországon viszont 34 százalék, vagyis ebben a mutatóban kétségkívül megelőzzük a világ egyik legjelentősebb gazdasági erejét koncentráló EU-t. Csakhogy ez a mutató a végső energiafogyasztás lakosságarányos százaléka, ami azt jelenti, hogy az EU-ban a háztartások átlagosan hat százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a magyar lakosság. Ennek magyarázata a korszerűbb európai lakóingatlan-állomány. Magyarországon a lakásállomány megújulási üteme tartósan alacsony szinten ragadt, és 1991 óta csak egyszer haladta meg az egy százalékos éves ütemet.
A lassú tempó nem segíti elő a háztartások energiafogyasztásának csökkenését, hiszen a korszerűtlen otthonok nagyobb energiafogyasztással járnak, elemezte a jelenlegi magyar lakóingatlan-állomány összetételét a szakember. Mint mondta, reményre adhat okot az energetikai tanúsítvánnyal rendelkező lakóingatlan-állomány felső 15 százalékába eső lakóházak energiafogyasztásának évről-évre történő javulása. Ezek jellemzően nem gázos, hanem hőszivattyús vagy elektromos fűtésrendszerrel épülnek, míg az áramot napelem termeli.
A magyar lakásállomány jelentős része rosszul szigetelt épületből áll, az előző évszázad hetvenes éveiben épült típusházak hővesztesége jelentős: csak a födém korszerű hőszigetelésével 20-30 százalékos javulást lehet elérni, ami a mostanság elszállt építőanyagárak mellett is gyorsan, néhány év alatt megtérülő beruházás.
A szakember szerint ez nem csak a fenntarthatóságot segíti elő, de az ingatlan értékét is növeli eladáskor. A hatást pedig tovább lehet növelni a külső falak és a padló hőszigetelésével, illetve a modern, kevesebb hőveszteséget elszenvedő nyílászárók cseréjével. Az elmúlt években a kedvező rezsiköltségek mellett nem volt megtérülő beruházás a hőszigetelés vagy a fűtési rendszer korszerűsítése, a mai árszint azonban megváltoztatta a megtérülési kalkulációt.
A nagy alapterületű, komoly költségek árán fenntartható, korszerűtlen családi házak iránti kereslet várhatóan csökkenni fog az utolsó negyedévben, fogalmazott Soóki-Tóth Gábor. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy családi házak felújítása egyszerűbb, mint a társasházi lakásoké, ahol több tulajdonos összefogására van szükség. Ezért várhatóan legalább annyian döntenek majd a felújítás és korszerűsítés mellett, mint ahányan az eladást választják.
