Az építőipari szegmens sikerrel búcsúztatta a 2019-es évet, hiszen az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének jelentéséből kiderül, hogy a termelés 25-28 százalékkal haladta meg az azt megelőző év teljesítményét, így három év alatt csaknem 80%-os bővülés mutatkozott. Az újHÁZ Centrum szakértői összegyűjtötték, hogy milyen változásokra számíthatunk az építőiparban idén.
Szigorodó hőtechnikai előírások
Az energetikai tanúsítványt illetően nagy változások várhatóak 2020-tól. Az új ingatlanok esetében, akár középületről, társas- vagy családi házról beszélünk, továbbra is elvárás lesz, hogy az épületek szerkezete megfelelő hőkibocsátási tényezővel rendelkezzen. Az energiatanúsítványban bevezetésre kerül a „közel nulla” energiaigényű épületek építése, vagyis csak olyan épületet lehet majd építeni, amely eléri a megadott szintet. Ebbe beletartozik például az is, hogy az energiaigény legalább 25%-át megújuló energiaforrásból kell biztosítani. A szigorítások várhatóan legkésőbb 2020. december 31-én lépnek életbe.
Megszűnnek a jegyzői építésügyi hatóságok
Az építésügyi hatósági rendszerben az általános elsőfokú hatósági feladatok a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látja el. A járási hivatalok kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek. Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1-ével kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, de a települési önkormányzatoknak ehhez már 2020. januárjában fontos intézkedéseket kell tenniük. Például a 2019. évi CX. törvény határozza meg, hogy 2020. január 31-i határidővel milyen tartalmú megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.
Változás az értékesített lakóingatlanok áfa-rendszerében
2020. január elsejétől ismételten a normál, 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1-jétől megszűnik a kedvezményes, 5%-os adómértékkel adózás az olyan lakások értékesítése után, amelyeknek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, valamint a 300 négyzetmétert.
Adóvisszatérítés az építőiparban
2020. január 1-jétől visszaigényelhető a fordított adószabályok miatt beragadt áfa. A „különös adóvisszatérítés” egy új lehetőség, amely leginkább az építőiparban működő vállalkozásokat érinti majd, mert megnyílik a lehetőség a tévesen áthárított áfa adóhatóság általi visszatérítése, ha az áfa a számlakibocsátótól már nem szerezhető vissza.
Változnak a falusi CSOK szabályai
2020. január 1-jétől 2486, úgynevezett preferált kistelepülésen már nemcsak használt, hanem új lakás vásárlásához, bővítéséhez is lehet igényelni a Családi Otthonteremtési Kedvezményt. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez preferált kistelepülésen a természetes személy tulajdonos a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség megfizetéséhez áfa-visszatérítési támogatást igényelhet korszerűsítésre és/vagy bővítésre, amennyiben e célokra CSOK-ot is kért. Az áfa-visszatérítés összege legfeljebb 5 millió forint lehet. Az áfa-visszatérítési támogatás kizárólag a 27%-os áfával kiállított számla benyújtása esetében vehető igénybe.
