A polisztirol hőszigetelés tényleg bedunsztolja a házat?
Az épületszerkezetek nem „lélegeznek”, így a falak vagy a hőszigetelés sem. Mivel az ellenőrizetlen levegőforgalom nagyon sok meleget képes elvinni a lakótérből, a lakásban élők alapvető érdeke a légzárás. A párának a szellőztetéssel kell szabad utat adni, a páraszabályozásban a falaknak vajmi kevés szerepük van. A hatékony hőszigeteléssel melegebbek lesznek a falak, csökkentjük a nedvesség lecsapódásának veszélyét, ezért a penész ellen a hőszigetelés a jó megoldás.
Tényleg nem éri meg vastagon szigetelni?
Ma egy régi, szigeteletlen téglaépületre legalább 14 cm vastag EPS hőszigetelés szükséges – ám ésszerűbb tekintettel lenni a 2021-től életbe lépő, közel nulla energiaigényt kívánó új szabályozásra is, és annak alapján már inkább 22 cm vastag hőszigetelés javasolt. A fix költségek (pl. ragasztó, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag és duplán hatékony hőszigetelés pusztán 15-25 %-kal kerül több pénzbe. A befektetés pedig azonnal megtérül, mert a hőszigetelt lakások magasabb áron kelnek el.
A polisztirol szigetelés ugye veszélyes hulladék?
A hulladékok között három kategóriát különböztetünk meg: veszélyes, inert, normál – utóbbiba tartozik a polisztirol szigetelés, amely a hulladékudvarokban háztartási mennyiségben leadható, de számos cég foglalkozik az újrahasznosításával is. Jó tudni, hogy az EPS hőszigetelés 98%-a levegő, és csak 2%-a szilárd anyag. A Büro für Umweltchemie tanulmánya szerint a grafit adalékos polisztirolhab a leginkább ökotudatos választás.
