Február végén közzétette legfrissebb ingatlanpiaci jelentését a Központi Statisztikai Hivatal, amelyből kiderül: annak ellenére, hogy 2018-ban az előző évhez képest 23 százalékkal több új lakás épült, a lakásállomány megújulásának volumene jelentős mértékben lemarad a kívánatostól. Az újHÁZ Centrum szakértői éppen ezért úgy vélik, további állami ösztönzőkre van szükség ahhoz, hogy az évi 40 ezer új lakás felépítését elérjük.
Az újépítésű ingatlanok száma elmarad a kívánatostól
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban 23 százalékkal több lakás épült, mint 2017-ben, a jelentés szerint azonban országszerte nagymértékű szórás tapasztalható. Budapesten és Pest megyében ugyanis közel 40 százalékkal bővült az új lakások piaca, az ország többi régiója azonban ettől jelentősen elmaradt.
Ráadásul a természetes személyek által épített lakások aránya csökkent, amiből egyértelműen arra következtethetünk, hogy 2017-hez képest 5 százalékkal kevesebb család mert belevágni az építkezésbe
– mutatnak rá az újHÁZ Centrum szakértői a KSH adataira hivatkozva.
Mint ismert, a magyar lakásállomány elöregedőben van, és ahhoz, hogy a megújulás volumene optimális legyen, évente 40 ezer új ingatlan felépítése és átadása lenne szükséges.
A növekedéshez további ösztönzőkre van szükség
Jelenleg azonban ennek a kívánatos újépítésű ingatlanszámnak még a felét sem érjük el, ez pedig azt jelenti, hogy számottevően nem javult ebből a szempontból az életminőség Magyarországon
– mondják az építőanyag-kereskedelmi hálózat szakértői.
Hozzáteszik: a kormányzat által meghirdetett új intézkedéscsomag jó irányt jelent az építőipar további növekedéséhez, ám az állami ösztönzők körének további bővítésére lenne szükség ahhoz, hogy az évi 40 ezer új ingatlan felépítése megvalósuljon.
A falusi csokot rendkívül jó lehetőségnek tartjuk arra, hogy a leszakadóban lévő vidéki kistérségek lakásállománya megújuljon, azonban forrásbővítést tartunk szükségesnek ahhoz, hogy ennek mértéke relevánsan érezhető legyen
az elemzők, akik úgy vélik, fokozottan kellene támogatni a régi épületek energetikai korszerűsítését, valamint a megújuló energiák használatát, amellyel a családok nemcsak rezsiköltséget takaríthatnak meg, hanem a környezetre gyakorolt negatív hatásokat is csökkenteni tudják. Meggyőződésük szerint, mivel ez összhangban áll az Európai Unió irányelveivel, az Otthon Melege Program kiterjesztésével és rugalmasabbá tételével megvalósíthatóvá válhatna.
Szakemberek nélkül nincs további bővülés
Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy mit sem érnek ezek a kormányzati intézkedések akkor, ha továbbra is olyan mértékű szakemberhiány lesz az ágazatban, mint amit most tapasztalhatunk
– mutatnak rá.
Az építőanyag-kereskedelmi hálózat szerint ezért a kormányzatnak külön erőfeszítéseket kellene tennie a kétkezi munka népszerűsítéséért és a külföldre kényszerült szakemberek hazacsábításáért.
Mindezeken túl elengedhetetlennek tartjuk azt is, hogy az építőiparban alkalmazható innovatív, kivitelezést gyorsító megoldások, amelyek külföldön már beépültek az építőipari munkák mindennapjaiba, Magyarországon is széleskörűen elérhetővé váljanak akár úgy is, hogy az állam pályázati úton nyújt vissza nem térítendő támogatást az építőipari vállalkozásoknak ezeknek az eszközöknek a beszerzésére és alkalmazására
– teszik hozzá a szakértők.
Kiemelt kép: Pixabay
